Az atomtörvényben lefektetett alapelveknek megfelelően, a radioaktív hulladékok kezelése nem háríthat elfogadhatatlan terhet a jövő generációkra. E követelmény kielégítése érdekében a hulladékok elhelyezésének és a létesítmény leszerelésének a költségeit annak a generációnak kell fizetnie, amely a nukleárisenergia-termelés és az izotópalkalmazás hasznait élvezi. Ennek megfelelően a törvény és végrehajtási rendeletei 1998. január 1-jével létrehozták a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot a radioaktív hulladékok elhelyezésének, a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésének finanszírozására.

Az Alappal az Országos Atomenergia Hivatalt felügyelő miniszter rendelkezik, az Alap kezeléséért az Országos Atomenergia Hivatal a felelős.

A hulladékgazdálkodás általános elve a „szennyező fizet”. Ez az elv a nukleáris hulladékok területén ugyanúgy érvényesül. Esetünkben azonban a hulladékot termelők ebbe a központi pénzügyi alapba fizetik be járulékaikat.

A Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló létesítményben hulladékot elhelyező intézményeknek a miniszteri rendeletben közölt árjegyzék szerinti összeget fizetik be.

A központi költségvetésből finanszírozott nukleáris létesítmények – a kutató reaktor és az oktató reaktor – részére a központi költségvetés fedezi a befizetéseket, amikor azok felmerülnek.

A paksi atomerőmű éves befizetési kötelezettségére az OAH-t felügyelő miniszter tesz javaslatot. A javaslat alapja az RHK Kft. előterjesztése, amelyet előzőleg az OAH és a Magyar Energia Hivatal hagy jóvá. A paksi atomerőmű befizetéseit figyelembe kell venni a villamos energia árának meghatározásakor.

Annak biztosítására, hogy az Alap megőrizze értékét, a kormány az Alap előző évi átlagos állományának alapján, a jegybanki alapkamat előző évi átlagának figyelembe vételével hozzájárul az Alaphoz egy meghatározott összeggel. Ezt a gyakorlatot 2001 2002-ben szüneteltették, de 2003-tól kezdődően ismét visszaállították.

Az Alap felhasználására hosszú távú tervet – egészen a nukleáris létesítmények leszereléséig –, középtávú tervet (ötéves időtartamra) és egyéves munkaterveket kell készíteni. Ezeknek a terveknek/munkaterveknek a készítése RHK Kft. feladata. A hosszú és középtávú terveket évente felül kell vizsgálni, és szükség szerint aktualizálni kell. A hosszú és középtávú tervet és az éves munkatervet az OAH-t felügyelő miniszternek kell jóváhagynia. Az Alapba történő befizetéseket e tervekkel összhangban állapítják meg.

Ezen tervek és a költségbecslés rendszeres felülvizsgálatát az indokolja, hogy a távoli jövőben esedékes kiadásokra reális fedezetet biztosítson az Alap. Így valósul meg az az alapelv, hogy az atomenergetikát felhasználó generáció fizesse meg a felhasználásból fakadó, jövőben esedékes tevékenységek költségeit, és ne hagyjon indokolatlan terheket a következő generációkra.

Az Alap pénzügyi helyzetének alakulása 1998. és 2008. között (MFt)

2008. december 31-én az Alapban 129 Mrd Ft volt.