A feladatok finanszírozása

Az atomtörvényben lefektetett alapelveknek megfelelően a radioaktív hulladékok kezelése nem háríthat elfogadhatatlan terhet a jövő generációkra. E követelmény kielégítése érdekében a hulladékok elhelyezésének és a nukleáris létesítmények leszerelésének a költségeit annak a generációnak kell fizetnie, amely a nukleárisenergia-termelés és az izotópalkalmazás hasznait élvezi. Ennek megfelelően az atomtörvény 1998. január 1-jével létrehozta a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot (Alap, KNPA), amely a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésével összefüggő feladatoknak a finanszírozását biztosító elkülönített állami pénzalap.

A Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) felügyeletére kijelölt miniszter rendelkezik, a KNPA kezelő szerve a kijelölt miniszter által vezetett minisztérium (jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium).

A KNPA kezelő szerve megvizsgálja, és egyetértése esetén a KNPA Szakbizottság előzetes állásfoglalásával együtt jóváhagyásra a kijelölt miniszter elé terjeszti a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozandó tevékenységek közép- és hosszú távú terveit, és ezek részeként a befizetési kötelezettségekre vonatkozó, az RHK Kft. által előkészített javaslatokat. A felterjesztéshez csatolni kell az OAH előzetes szakmai értékelését is.

A Paksi Atomerőmű a radioaktív hulladékai végleges elhelyezésének, valamint a kiégett üzemanyaga átmeneti tárolásának – beleértve a tároló leszerelését is -, és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá az atomerőmű leszerelésének, valamint az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásoknak nyújtott támogatás költségeit a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetés útján köteles biztosítani. Az atomerőmű fedezi a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóba való eseti beszállítások miatti – az atomtörvény melléklete szerinti – befizetésekből származó bevételből nem fedezett, a véglegesen elhelyezett radioaktív hulladék tárolásával, a tároló biztonságnövelésével és üzemeltetésével járó költségeket.

Az atomerőmű befizetésének éves mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg a fenti kötelezettségek figyelembevételével. Az adott évre megállapított összeg arányos részét közvetlenül a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kincstárnál vezetett számlájára havonta, a hónap 15. napjáig kell befizetni.

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Budapesti Kutatóreaktora és a BME Nukleáris Technikai Intézet oktatóreaktora esetében a kiégett üzemanyag átmeneti elhelyezését szolgáló tároló létesítésével, üzemeltetésével, a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával, valamint a nukleáris létesítmény leszerelésével és lebontásával és az annak következtében keletkező radioaktív hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatos költségeket azok felmerülésekor kell befizetni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap javára történő befizetés forrását a központi költségvetés biztosítja a működtető intézmény éves költségvetésében. Az atomenergia más alkalmazói a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatos, az atomtörvény 1. melléklete alapján meghatározott befizetési kötelezettségüket a hulladéknak a tárolóba történő beszállításakor teljesítik.

A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap az értékállóságának biztosítása érdekében az előző évi átlagos pénzállományra vetített, a jegybanki alapkamat előző évi átlagával számított összegű központi költségvetési támogatásban részesül. Ezt a gyakorlatot 2001-ben és 2002-ben szüneteltették, de 2003-tól kezdődően ismét visszaállították.

Az Alap felhasználására közép- és hosszú távú tervet (egészen a nukleáris létesítmények leszereléséig), és éves munkaprogramokat kell készíteni. Ezek előkészítése az RHK Kft. feladata. A közép- és hosszú távú terveket évente felül kell vizsgálni, és szükség szerint aktualizálni kell. Ennek célja, hogy a távoli jövőben esedékes kiadásokra reális fedezetet biztosítson az Alap. Így valósul meg az a bevezetőben idézett alapelv, hogy az atomenergiát felhasználó generáció fizesse meg a felhasználásból fakadó, jövőben esedékes tevékenységek költségeit, és ne hagyjon indokolatlan terheket a következő generációkra.

Az Alap pénzügyi helyzetének alakulása 1998. és 2015. között (MFt)

ÉvBevételKiadásBetétáll. változása
19987 777,43 941,13 836,3
19999 399,03 634,65 764,4
200010 449,02 094,18 354,9
200114 886,96 084,08 802,9
200217 205,811 239,45 966,4
200323 703,29 183,514 519,7
200427 577,09 705,917 871,1
200530 497,111 026,919 470,2
200628 445,914 680,413 765,5
200729 184,913 068,616 116,3
200831 36316 28915 074
200933 751,413 913,619 837,8
201035 64615 003,620 642,5
201132 212,616 528,715 683,8
201230 622,412 870,317 452,1
201333 317,313 508,519 808,8
201432 226,212 493,219 732,9
201527 629,015 491,312 137,7

2015. december 31-én az Alapban 255,1 Mrd Ft volt.

A Mecsek-hegységben mintegy 40 éven keresztül végzett uránérc-bányászati és ércfeldolgozási tevékenységet követő hosszú távú környezetvédelmi célú tevékenység 2014 áprilisától kezdődően szintén a társaság felelősségi körébe tartozik, melyhez szükséges pénzügyi forrást a
2006/2001. (I. 17.) Korm. határozatban leírtaknak megfelelően a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium biztosítja.