A nukleáris technika alkalmazása az ország gazdaságába integrálva társadalmi célokat szolgál, így az alkalmazásából fakadó problémákat törvényi szinten kell rendezni. Ezt a felismerést tükrözi az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, felváltva az 1980. évi I. törvényt (az úgynevezett régi atomtörvényt) és annak végrehajtási rendeleteit.

Az 1997. június 1-jén életbe lépett új törvény 40. §-a világosan fogalmaz a radioaktív hulladékok kezelése és a nukleáris létesítmények lebontása kérdésében: “A radioaktív hulladék végleges elhelyezésével, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok elvégzéséről a Kormány által kijelölt szerv gondoskodik, mivel ezek megoldása országos érdek.” A törvény 62. §-a szerint az előzőekben megfogalmazott feladatok finanszírozását a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból (továbbiakban: Alap) kell biztosítani.

A Kormány a 2414/1997. (XII. 17.) Korm. határozatban felhatalmazta az Országos Atomenergia Hivatalt (továbbiakban: OAH), hogy az atomenergiáról szóló törvény 40. §-ában meghatározott feladatok ellátására 1998. július 1. határidővel bezárólag hozzon létre egy közhasznú társaságot “Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság” elnevezéssel. A fenti kormányhatározat értelmében a Közhasznú Társaság átveszi a radioaktív hulladékok begyűjtésével, szállításával, részbeni feldolgozásával és tárolásával kapcsolatos feladatokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól, és egyidejűleg a Közhasznú Társaság kezelésébe kerül a Püspökszilágy telephelyen működő Radioaktív Hulladék Feldolgozó- és Tároló is.

Az atomenergiáról szóló törvény 4. §-a szerint az atomenergia alkalmazása során a tudomány legújabb igazolt eredményeivel összhangban biztosítani kell a keletkező radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag biztonságos elhelyezését.

Az atomenergia alkalmazásával összefüggő alapvető tudományos, technikai és egyéb ismereteket − a kockázatra is kiterjedően − oktatni, valamint a közszolgálati hírközlés útján az állampolgárokkal rendszeren ismertetni kell.

A radioaktív hulladéktároló engedélyese -− a létesítmény közelében lévő települések lakosságának rendszeres tájékoztatása érdekében − elő kell segítse társadalmi ellenőrzési és információs társulások létrehozását, melynek tevékenységéhez támogatást is adhat (az atomenergiáról szóló törvény 10. §-a).

A radioaktív hulladékok kezelését érintő társadalom-politikai vonatkozású elvek és előírások a Környezetvédelmi Törvényben (1995/LIII) is megtalálhatók. A törvény szerint a fontosabb hulladékkezelési tevékenységek hatásainak előzetes felméréséhez a “Környezetvédelmi Hatástanulmány” elkészítése szükséges, melyet a helyi és a környező települések, önkormányzatok és az érdekelt csoportok számára nyilvánossá kell tenni, biztosítva a véleményalkotás lehetőségét.

A fenti rendelkezéseket figyelembe véve készült el a Közhasznú Társaság Alapító Okirata, melyet a Társasági Törvényben meghatározott egyéb feltételek teljesítését követően az OAH főigazgatója mint alapító a Cégbíróság felé benyújtott. Így a Közhasznú Társaság 1998. június 2-án megalakult.

A Kormány az atomtörvény 67. §-ának f. pontjában kapott felhatalmazása alapján a 240/1997. (XII. 18.) Korm. rendeletben pontosította a közhasznú társaság alapfeladatait. Ezek szerint a társaság tervezési, létesítési, radioaktív hulladékkezelési és a nukleáris létesítmények megszűntetésével összefüggő tevékenységeket folytat, továbbá gondoskodik a saját működéséről.

Az OAH felügyeletét ellátó miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben az atomenergiáról szóló törvény 68. §-a (1) bekezdésének f. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a 14/2005. (VII. 25.) IM rendeletben szabályozta az Alap működésének szabályait és eljárásrendjét.

A radioaktív hulladékok elhelyezésével, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével, a tárolók üzemeltetésével, ill. a vonatkozó beruházások bonyolításával, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésével kapcsolatos feladatokat a társaságunk hajtja végre, vagy vállalkozókkal végrehajtatja.

Társaságunk beszerzési tevékenysége során követi a közbeszerzésről szóló hazai jogszabályokat. Az egyes eljárások bonyolítása, dokumentálása és nyilvántartása – ahogy ezt az Állami Számvevőszék időszakos ellenőrzései megállapították – megfelel az előírásoknak.

Amennyiben a fenti feladatok valamelyikének végrehajtása során vállalkozók bevonására kerül sor, a pályázat kiírásához és a szerződés megkötéséhez az OAH ellenjegyzése szükséges.

Számviteli politikánkat a hatályos, a számvitelről szóló törvénynek megfelelően alakítottuk és alkalmazzuk. Tervezési feladatunk keretében elkészítettük a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozandó tevékenységek és a bevételi források közép- és hosszú távú terveit. Ezt évente felülvizsgáljuk, és erre alapozva elkészítjük az éves költségvetést. Elfogadását követően ez alapján alakítjuk ki az KNPA-ból finanszírozandó tevékenységek éves munkaprogramját. Társaságunk működési kiadásainak részletes bontását az évente elkészített üzleti tervek tartalmazzák, melyeket a RHK Kft. Felügyelő Bizottsága (FB) vitatja meg, és az OAH főigazgatója hagyja jóvá. Ugyancsak az FB értékeli gazdálkodásunkat és a költségek alakulását. Az Állami Számvevőszék is végez ellenőrzéseket, időről időre.

Minőség- és környezetpolitikánkkal összhangban társaságunk integrált, az MSZ EN ISO 9001:2001, valamint az MSZ EN ISO 14001:2001 szabványok szerinti minőség és környezetirányítási rendszert működtet. A rendszert a Magyar Szabványügyi Testület mint külső független akkreditált tanúsító szervezet évenként felülvizsgál.

A vonatkozó jogszabályok listája →