Biztonságnövelő intézkedések és további tárolási kapacitás kialakítása

A hosszú távú biztonság fokozása érdekében egy biztonságnövelő programot indítottunk el, melynek első, ún. demonstrációs szakaszában a hulladékcsomagok visszanyerhetőségét, azonosíthatóságát, a hulladékcsomagok feldolgozhatóságát, kondicionálhatóságát, a kiürített medencék állapotát vizsgáltuk. Ezen tevékenységhez négy medencét választottunk ki, melyek közül háromban a laza hulladékot tartalmazó csomagok közti teret nem betonozták ki (azaz, nem térkitöltött medencék), míg a negyedikben a hulladékos csomagok közét részben kibetonozták.

A szükséges engedélyek beszerzését és az előkészítő munkálatok befejezését követően az A11-es medencét 2007. április 16-án nyitották meg. A visszatermelési műveletek egy kettős sátor alatt történtek. Ezen medencébe csak az egykori solymári hulladéktároló felszámolása során műanyag zsákba átcsomagolt hulladékok kerültek, melynek feltöltésére, és lezárására 1980-ban került sor.

A feltárt medencében lévő zsákos hulladékok sértetlen állapotban voltak, mozgatásuk közben is épek maradtak, ezért a kiemelésük a vártnál könnyebben volt végrehajtható. A hulladék átválogatásánál, az előminősítés alapján öt kategóriába különítettük el a hulladékos csomagokat, melyek további kezelése más-más módon történt. A tömöríthető hulladékokat a válogatást követően rögtön a tömörítő préshez vittük, ahol elvégeztük a tömörítést. A nem tömöríthető hulladékok fémhordóba kerültek, melyeket még egyszer átválogattunk annak érdekében, hogy a további hulladékfeldolgozást meg lehessen kezdeni (darabolás, becementezés).

A hordóba helyezett hulladékokat ideiglenesen az üzemi épület pinceterében kialakított átmeneti tárolóban helyeztük el. A nagy mennyiségű béta-sugárzó izotópot, valamint nyitott vagy zárt elhasznált sugárforrásokat tartalmazó zsákok feldolgozása külön eljárásrend szerint zajlik, melyben meghatározásra kerültek az izotóponkénti aktivitáskorlátok és a tokozás módja.
A kapacitás felszabadítási és biztonságnövelési program végrehajtása során a trícium tartalmú hulladékokra külön figyelmet fordítottunk. Ezen hulladékokat megfelelő (gáztömör, időtálló) csomagolással kell ellátni, melyre vonatkozóan külön technológiai utasítás készült.

Az A13-as medence hulladékainak kitermelése 2008. április 14-én kezdődött Ebben a medencében a hulladékok betárolása során részleges beton kitöltést is alkalmaztak. A medencéből nagy darabos (lemezszekrények, kesztyűs boksz, falépcső, stb.) hulladékok is kikerültek. Ezeket a további feldolgozás előtt fel kellett darabolni. A hulladékok felső 2,0-2,5 m vastag rétegét leszedve vált szabaddá a térkitöltő beton felszíne. A beton feltörése lassan, kézi vésőgépek alkalmazásával volt lehetséges, a hulladékos csomagok jelentős sérülésének megakadályozása érdekében. Ezen munkafolyamat volt a leginkább munka- és időigényes tevékenység.

A hulladék visszatermelését követően elvégeztük a medencék állapot felmérését, melynek során megállapítottuk, hogy a medencék beton falazata jó állapotban van, a belső vakoláson kisebb repedéseken kívül nagyobb elváltozás nincs. A medencék felújítására emiatt nem volt szükség, vízzáró képességének növelését pedig összekapcsoltuk az újrakondicionált hulladékos csomagok elhelyezésének és a térkitöltő beton kialakításának megvalósításával. A vízzáró képesség fokozása érdekében a medencék belső felületét geotextíliával borítottuk be.

2008. november elején megkezdődött az átválogatott és kondicionált, végleges hulladék csomagok visszahelyezése a medencékbe, és ezzel párhuzamosan a térkitöltő betonozás.

A demonstrációs program 2009 májusában fejeződött be.

A négy medencét érintő biztonságnövelő intézkedések első szakaszáról megállapíthatjuk, hogy a hulladékok visszatermelése viszonylag egyszerűen megvalósítható. A kitermelt hulladékok kondicionálása könnyen elvégezhető, a tároló medencék állapota megfelelő. Viszonylag sok nem tömöríthető hulladék is kitermelésre került, melyek darabolást követően cementhabarccsal kondicionáltunk. Körülbelül egy medencényi hulladékos csomag tartalmazott hosszú felezési idejű izotópokat. Ezeket a csomagokat – a végleges elhelyezés feltételeinek megteremtéséig – az átmeneti tárolóban tartjuk.

A négy medence hulladékának kitermelést, feldolgozását követően körülbelül félmedencényi szabad hely keletkezett. Mivel a kitűzött mindkét cél – a hosszú felezési idejű izotópot tartalmazó csomagok jelentős részének azonosítása, és külön választása, valamint szabad térfogat létrehozása további hulladék befogadása érdekében – megvalósult, ezért az első szakasz eredményei alapján a biztonságnövelő intézkedéseket sikeresnek tartjuk.

A demonstrációs programban résztvevők sugárterheléséről elmondható, hogy azok igen alacsonyak. A hulladék kiemelési műveletekben résztvevők sugárterhelése a tervezett szintet (mely a hatóságilag megengedett dózisterhelés egyharmada) nem érte el.

Mivel a hulladék kiemelési műveletek kettős sátor alatt történtek, ahonnan a levegő csak szűrés követően juthatott ki, valamint a technológiai épületben végzett további műveletek során szintén csak ellenőrzötten történhetett kibocsátás, a radioaktív anyag tartalmú közegek (levegő, víz) kibocsátása nem növekedett a normál üzemi tevékenységhez képest, ezért a lakosságot többlet sugárterhelés nem érte. A telephelyi sugárvédelmi és környezetellenőrző rendszerek a biztonságnövelő program során folyamatosan működnek, és semmilyen jelentős eltérést nem regisztráltak a normál üzemviteli mérési adatokhoz viszonyítva.
A munkavégzés során rendkívüli esemény nem történt. A kibocsátások a tervezési és engedélyezési határértéken belül maradtak. A környező falvak lakosságát többlet sugárterhelés nem érte.