Magyarországon nagy aktivitású hulladékok az 1960-as évektől keletkeznek. Először Püspökszilágyra szállították az ilyen típusú intézményi hulladékokat, a kutató reaktor kiégett fűtőelemeit pedig az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Energia és Környezetbiztonsági Intézetben (korábban KFK ÁEKI) tárolják. A paksi atomerőmű üzembe helyezésével az üzemeltetés és lebontás során megnövekszik a nagy aktivitású radioaktív hulladékok, valamint a kiégett fűtőelemek mennyisége.

Az 1993-ban megindított Nemzeti Projekt a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésén kívül a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatban kibővült a Bodai Aleurolit Formáció (BAF) korábban megkezdett kutatásainak folytatásával. (A Bodai Agyagkő, a mecseki uránbánya része. A nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló tároló befogadására alkalmas kőzet kutatása ezen formáció vizsgálatával kezdődött, a Mecsek nyugati részén.)

A vizsgálatok 1998 végén befejeződtek. A zárójelentés szerint nem merült fel olyan körülmény, amely a BAF-ban történő nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését lehetetleníti. A zárójelentés hatására előterjesztés készült egy földalatti kutatóbázis létesítésére, a BAF minősítésére és további kutatására. Az OAB 1999. áprilisi ülésén tárgyalták az előterjesztést. A döntést ezzel kapcsolatban a gazdasági miniszter hozta meg 1999 nyarán, elvetve a javaslatot. Ezzel egyidejűleg az uránbánya eredeti terv szerinti bezárásának folytatására is döntés született.

2003-ban újra indult a nagy aktivitású hulladékok elhelyezését célzó kutatási program a Nyugat-Mecsekben. A nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére új Kutatási Programot dolgoztunk ki, melyet a OAH-t felügyelő miniszter jóváhagyott. A jóváhagyott Kutatási Program alapján 2003-ban vizsgálatok kezdődtek egy földalatti laboratórium helyszínének kiválasztására, ezen belül megteremtődött a kutatások informatikai háttere (adatbázis, térinformatika rendszer) és elkészült a felszín alatti földtani kutatások terve.

2004-ben elkészült a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére vonatkozó, 2008-ban a kutatás hosszú távú programjáról szóló koncepcióterv. 2010-ben zárult le a kutatás I. fázisának 1. szakasza. 2013-ban újraindulnak a kutatások a Nyugat-Mecsekben, ahol 2015-re szeretnék kijelölni a nagyaktivitású hulladékokat befogadó tároló pontos helyét. A térségben lévő agyagos földben építenek előbb egy mélygeológiai laboratóriumot, majd itt alakítják ki azt a tárolót, amely a Paksi Atomerőműben keletkezett kiégett fűtőelemek és nagyaktivitású hulladékok végleges elhelyezésére szolgál.