Nemzetközi gyakorlat

Felszíni és felszín közeli tárolók

A kis aktivitású és rövid élettartamú radioaktív hulladék végleges elhelyezésére a világ több mint harminc országában épült már felszíni, vagy felszínközeli tároló. A tárolók tervezési alapelve az, hogy egészen addig, amíg a hulladék aktivitás szintje le nem csökken a környezetet már nem veszélyeztető szint alá, egyrészt meg kell akadályozni az elhelyezett hulladékhoz való hozzáférést szándékolatlan emberi beavatkozások folyományaként, másrészt pedig meg kell akadályozni, hogy a tároló környezetébe radioaktív izotópok kerüljenek. A hulladéktárolót a lezárását követő intézményes megfigyelési időszak alatt folyamatosan ellenőrzik, ami a hatóságok előírásaitól függően általában 100–300 év. Ebben az időszakban a követelmények kiegészülnek telephelyspecifikus izotópkoncentráció-határokkal is.

A régebbi létesítményeknek általában kicsi a tárolókapacitása, szerkezetük egyszerű, és intézményi (nem atomerőművi) hulladék számára létesültek. Ezek egy része már nem üzemel. Az újabb tárolóknak nagyobb a befogadóképessége, több műszaki gáttal rendelkeznek, és általában alkalmasak atomerőművi eredetű hulladék befogadására is.

Franciaország első felszín közeli radioaktívhulladék-tárolója – a Centre de la Manche – Párizstól mintegy 400 kmre található. A létesítményt műanyag fóliával és bitumennel impregnált védőréteggel bélelt, árok típusú felszíni tárolóként alakították ki és üzemeltették hosszú éveken keresztül. Miután a nemzeti hulladékkezelési ügynökség (ANDRA) 1979-ben átvette az üzemeltetését, a korábbi koncepciót fokozatosan felváltotta egy korszerű rendszer, amelyik vasbeton szerkezetű, modulárisan bővíthető elemekből áll, és rendelkezik külön a csapadékvíz, valamint a beszivárgó víz gyűjtésére szolgáló rendszerekkel. A tároló kapacitása 525.000 m3. A tároló megteltét követően már 1991-ben megkezdődtek a telephely bezárásával kapcsolatos műveletek, melyek 1995-ben be is fejeződtek. Az ANDRA 1984-ben benyújtott a francia kormánynak egy nemzeti méretű radioaktívhulladék-kezelési programot, amelyben javasolta egy második hulladéktároló létesítmény megépítését a rövid élettartamú, kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék számára. A Centre de l’Aube üzemeltetési engedélyét 1991-ben adták ki. A projekt költsége hozzávetőlegesen 260 millió USA dollár volt. A tároló – melynek teljes befogadó kapacitása 1.000.000 m3 – évente a tervek szerint kb. 30.000 m3 hulladékot fogadhat. A gyakorlatban ennél kevesebb, mintegy 10.000 – 15.000 m3 hulladék érkezik. A tároló a felszínen lévő, 30 cm vastag falú vasbeton medencékből áll, amelyek cellákra vannak osztva, befogadóképességük egyenként 2500-3000 m3. A megtelt medencéket kitöltik habarccsal vagy cementtel, majd lefedik cementtel, vízálló réteggel és több méter vastag agyaggal. A lezárt tároló intézményes felügyelete a tervek szerint 300 évig tart majd.

Nagy-Britanniában a Drigg-i tároló 1959-től üzemel. Ez idáig közel 1.000.000 m3 hulladékot helyeztek itt el. Kezdetben a természetes agyagkőzetben kialakított árkokba borították le a hulladékcsomagokat. 1998-tól kezdve azonban korszerű felszíni betoncellás elhelyezést alkalmaznak. A hulladékokat 15 m3-es fémkonténerekben rakják le. A tároló takarásához 440.000 m3 föld szükséges (ebből 250.000 m3-t az új cellák kialakítása során termeltek ki). A takarási program érdekessége, hogy a hulladékcsomagok között függőlegesen elhelyezett perforált csöveket vezetnek át azért, hogy monitorozni lehessen a vízszintet, illetve víz- és gázmintát vehessenek.

Spanyolországban 1992 óta üzemel az El Cabril-i tároló a kis és közepes aktivitású hulladék elhelyezésére. A választott technológia hasonlít a francia l’ Aube-i megoldáshoz. A hulladékot felszínközeli betonmedencékben helyezik el, amelyekhez csapadékvíz elvezető és megfigyelő rendszer is tartozik. A tároló első kiépítése 37.000 m3 hulladék befogadására alkalmas. A hulladékcsomagokat (200 l-es hordókat és 1,3 m3 térfogatú fém dobozokat) 2,2 m élhosszúságú, 11 m3 térfogatú vasbeton konténerekbe helyezik, amelyek belsejét cementhabarccsal, vagy folyékony hulladékkal készült cementtel töltik ki. A megtelt tárolómedencékre többrétegű takarás kerül.

Japánban 1993-tól üzemel egy eredetileg két részes, egyenként 40.000 m3 befogadóképességű felszíni tároló Rokkasho-mura-ban. A létesítmény az atomerőművek üzemeltetése során képződött megszilárdított radioaktív hulladékot fogadja (bepárlási maradék, ioncserélő gyanta, szűrőiszap stb.) A hulladékot tartalmazó hordókat még az atomerőművekben ellenőrzik, hogy megfelelnek-e az átvételi követelményeknek. A tároló engedélyezett befogadóképesége most 200.000 m3, majd az utolsó lépcsőben 600.000 m3 kapacitásúvá bővítik. A vasbeton tárolómedencék cellákra vannak osztva, egy-egy cellába 320, illetve 360 darab hordó kerül. A medencék körül csapadékvíz elvezető csövek és megfigyelő alagutak vannak. A megtelt cellákat habarccsal töltik ki. A feltöltött medencéket bentonit és homok keverékével veszik körül, és tömörített, kis vízáteresztő képességű talajjal fedik le. A telephely lezárását követően 300 éves intézményes ellenőrzést terveznek.

A csehországi Dukovanyban az atomerőműhöz közel építettek felszíni hulladéktárolót. A tároló 1995 óta üzemel, befogadóképessége 55.000 m3, ami elegendő mindkét cseh (Dukovanyban és Temelinben lévő) atomerőmű számára, ezen kívül korlátozott mértékben nem atomerőművi radioaktív hulladék fogadására is van lehetőség.. A létesítményben négy sorban 28-28 medence van, négy medence alkot egy dilatációs egységet. 2007-ben új elemzésekkel egészítették ki a biztonsági jelentést, figyelembe véve, hogy nemcsak bitumenezett vagy cementezett hulladékot, hanem ioncserélő gyantát, iszapot, leszerelési hulladékot is elhelyeznek a tárolóban. Ennek megfelelően változtak a hulladékátvételi kritériumok, és a környezetellenőrző mérések. A megtelt tárolót szigetelő rétegekkel fogják lefedni, az intézményes ellenőrzés tervezett időtartama 300 év.

Szlovákiában a Mochovce-i (Mohi) atomerőmű közelében 1999-ben kezdett üzemelni egy felszíni tároló kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék számára. Két dupla sorban 40-40 tárolókamra van, amelyek egyenként 90 darab szálerősítésű betonkonténer, azaz összesen 7200 darab konténer elhelyezésére alkalmasak (ez 22.320 m3 tárolótérfogatnak felel meg). A tároló szükség esetén 10 dupla sorra bővíthető, de valószínűleg 7,5 dupla sor elegendő lesz az atomerőművek üzemeléséből és leszereléséből származó hulladék elhelyezésére. A biztonsági elemzések szerint a tárolóban – bizonyos megkötésekkel – intézményi eredetű radioaktív hulladék is elhelyezhető. A feltöltés alatt lévő tárolót tető védi az időjárás hatásaitól, a teli tárolóra több rétegű végleges lefedés kerül.

Centre de la  Manche, Franciaország Drigg, Nagy-Britannia El Cabril hulladéktároló, Spanyolország El Cabril hulladéktároló, Spanyolország Felszíni tároló, Dukovany, Csehország