A hatósági engedélyezési eljárás első lépése a környezetvédelmi engedélyezés, amellyel párhuzamosan, illetve amelynek birtokában kezdeményezhető a létesítési engedélyezés. Ennek megszerzéséhez tucatnyi további engedély (bányászati,építési, vízjogi engedély, szállítási, létesítési, üzembe helyezési, üzemeltetési) szükséges.

A környezetvédelmi engedély megszerzéséhez kiterjedt hatásvizsgálatokat kell elvégezni, melyek során a becsült hatásterület több jellemzőjét (pl. a környezeti sugárzás alapszintjét, a helyi lakosság egészségügyi állapotát, a területen előforduló ökológiai rendszereket, a védett növényeket és állatokat stb.) kell megismerni és dokumentálni.

A környezet tároló üzemeltetése előtti állapotát azért kell meghatározni, mert minden későbbi változást ehhez kell majd viszonyítani. Ezért első lépésben egy úgynevezett előzetes környezeti tanulmány készült, amelynek két fő csomópontja van: a környezet állapotának felmérése, egy monitoring tevékenység. Ez utóbbi azt jelenti, hogy hosszabb időtávlatban követik nyomon a környezet szezonális és térbeli változásait.

A kutatási program kettős célja: a lehető legteljesebben elkészíteni a térség fauna és flóra leltárát, az adatok alapján értékelni és bemutatni ennek értékeit, valamint megalapozni a később is folytatódó zoológiai monitorozást.

A kutatások keretén belül elvégezték a térség állatvilágának feltárását, a gerinctelen és gerinces faunaadatok jegyzékét. Kiemelten kellett foglalkozni azokkal az állatcsoportokkal, amelyekben jelentős számban vannak védett fajok, továbbá a későbbiekben monitorozásra felhasználhatók.

A szakemberek megvizsgálták a régió rovar- és lepkevilágát. Vizsgálataik során meghatározták a különböző talajtípusokat, azok kifejlődését. Feltérképezték az összes növényfajt azért, hogy később bizonyítani lehessen, a tároló ezekre semmilyen hatást nem gyakorol.

Külön hangsúlyt kellett fektetni a vízi élőlények vizsgálatára, mivel a vizek faunája sok esetben gyorsabban változik, mint a szárazföldi fauna, jelezve a hatásokat, illetve a körülmények megváltozását. A vizsgálatokat összegző zárójelentés szerint a hulladéktároló létesítésének hely botanikai szempontból szerencsésen lett kijelölve, ugyanis a kiválasztott terület földtani-növénytani érzékenysége a legkisebb.

Az élővizek és az ivóvíznyerésre szolgáló források körültekintő null-szint felmérése érdekében a szakemberek nagyon nagyszámú mintát vettek és mérést végeztek.

A földalatti tevékenységekkel párhuzamosan megkezdődtek és jelentősen előrehaladtak a tároló tervezésével és engedélyezésével kapcsolatos tevékenységek a szükséges dokumentumok elkészítésével és az engedélyezési eljárások megindításával, illetve befejezésével.