Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló

A megoldandó feladat

A megoldandó feladat az atomerőművi szilárd és folyékony kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezése. Az atomerőmű üzemeltetése során keletkező szilárd halmazállapotú hulladék többségét 200 literes acélhordókban, tömörített formában tárolják, a folyékony hulladékot tartályokban gyűjtik az atomerőműben. A hulladékokat csak szilárd formában lehet véglegesen elhelyezni, ezért a folyékony hulladék szilárdítására is sor kerül az atomerőműben a végleges tárolóba történő szállítást megelőzően. Az atomerőmű lebontásakor is keletkezik ilyen típusú hulladék, melyet feldolgozott állapotban, szilárd halmazállapotban kell véglegesen elhelyezni, együtt az üzemviteli hulladékokkal.

A hulladék átvétele, szállítása és tárolása

A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) üzemeltetésének első fázisában csak 200 literes fémhordókba csomagolt szilárd hulladékokat szállítunk a tárolóba az atomerőműből. A biztonság garantálása érdekében a szigorú ellenőrzés már az átvételkor, az atomerőmű területén megkezdődik. Minden hordót megvizsgálunk, hogy nincs-e sérülése, mérünk a felületén és tőle 1 m-re gamma-dózisteljesítményt, valamint dörzsmintavétellel felületi szennyezettséget. Ezen kívül egy erre a célra készített szoftver ellenőrzi, hogy az átadott hordókban lévő aktivitások megfelelnek-e az NRHT korlátainak. Egy alkalommal 16 hordót szállítunk 4 hordkeretben.

A hulladékcsomagok az M6-os autópályán, Paks–Bátaszék-Bátaapáti útvonalon, saját, erre a célra kialakított és hatósági engedéllyel rendelkező gépjárművel jutnak az NRHT-ba. A szállítás során a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás előírásai érvényesek.
A hulladékot szállító gépjármű az NRHT központi épületénél hajt be a telephelyre. Az ellenőrzést követően a gépjármű az ellenőrzött zónában lévő technológiai épület üzemcsarnokába áll be. A 3000 db hordó befogadására alkalmas csarnokban minőség-ellenőrző vizsgálatok zajlanak, valamint a hulladék technológiai előkészítése történik a földalatti tárolásra. A létesítményben az alábbi tevékenységeket végzik:

  • a hulladékcsomagok fogadása, a hordkeretek szállítójárműről való lerakodása,
  • a hordók behelyezése vasbeton konténerekbe (egy konténerbe 9 hordó kerül), illetve a konténerek térkitöltése inaktív betonnal,
  • a feltöltött beton konténerek ideiglenes tárolása,
  • amennyiben keletkezik folyékony hulladék, annak cementezése,
  • az átvételi követelményeknek való megfelelőség ellenőrzése (gammaszkennelés, átvilágítás).

A végleges elhelyezésre szolgáló felszín alatti létesítmény kialakítása, illetve üzemeltetése (beleértve a radioaktív hulladék leszállítását is) két párhuzamos lejtősakna felhasználásával történik. A −10 % dőléssel kihajtott mintegy 1700-1700 m hosszú lejtősaknák a tervezett tárolási mélység elérését, a lejtősaknákat 250 méterenként összekötő vágatok pedig a menekülő útvonalakat biztosítják. A lejtősaknák szelvénymérete körülbelül 21-33 m². Az első, I-K1 jelű tárolókamra 90 m hosszú, szelvénymérete csaknem 96 m², a földfelszíntől számított távolsága mintegy 250 m. Itt közel 510 db vasbeton konténer, azaz megközelítőleg 4600 db hulladékos hordó fér el. Az első tárolókamra üzembe vételével párhuzamosan elindult a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló továbbépítésének előkészítése egy olyan új elhelyezési rendszerre alapozva, amely lehetővé teszi minél több tárolótér kialakítását, valamint a tárolókamrák minél hatékonyabb helykihasználását a rendelkezésre álló térrészben a biztonsági színvonal tartása mellett. Az új elhelyezési koncepció alapja – a jelenleg alkalmazott vasbeton konténer helyett – egy új típusú kompakt hulladékcsomag. Ez egy négy hordó befogadására alkalmas fémkonténert jelent, melyben az üres térrészt az atomerőmű területén folyékony hulladékból képzett aktív cementpéppel töltenek fel. A kompakt hulladékcsomagok elhelyezését a tárolókamrákban kialakított vasbeton medencében tervezik. Az I-K2 tárolókamra már így lesz kialakítva. A hatékony térkihasználás érdekében a második és harmadik(I-K3 és I-K4) kamrák kialakítását az új elhelyezési koncepcióhoz igazított szelvénymérettel végzik. A második kamra védi az üzemelő első kamrát a további kamrák kihajtásakor fellépő kedvezőtlen (szeizmikus) hatások ellen.
Az érvényes hazai szabályozás megköveteli a hulladékcsomagok visszanyerhetőségének biztosítását a létesítmény üzemeltetési időszakában.
Az üzem területét sugárvédelmi ellenőrző rendszer felügyeli. Az elhelyezett mérőberendezések adatai a dozimetriai vezénylőbe futnak be, ahonnan az adatok egy része, illetve a riasztási jelzések a központi vezénylőben is megjelennek.

Cím:
7164 Bátaapáti
Mórágyi-völgy 4.
Térkép, megközelítés
Postacím:
7031 Paks, Pf. 12.
Központi telefonszám:
(+36) 74/523-987
(+36) 74/523-950
Tekintse meg filmjeinket:
A felszínen a központi épület és a technológiai épület található A felszínen a központi épület és a technológiai épület található Az I. kamramező sematikus ábrája A hulladékcsomagok lepakolása a technológiai épületben történik A technológiai épületben a hordók a végleges csomagolásukat várják A bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló tárolókamrái 240 méter mélyen vannak a gránittömbben Az OAH delegációja a technológiai épületben