Történet

A Paksi Atomerőmű műszaki tervének elfogadásakor az érvényes előirányzat az volt, hogy az erőmű pihentető medencéiben tárolt kiégett üzemanyag-kazettákat (fűtőelemeket) 3 éves pihentetés után a Szovjetunió térítésmentesen visszafogadja. Az előirányzat szerint a kiégett üzemanyagot a Szovjetunióban újra feldolgozzák (reprocesszálják), de a feldolgozás minden végterméke a Szovjetunióban marad. Világviszonylatban is egyedülálló szolgáltatást kínált tehát az erőmű építőjének a szovjet partner, hiszen az ebben az időben már érvényes kereskedelmi reprocesszálási szerződések előírták a végtermékek (urán, plutónium, kis, közepes és nagy aktivitású kondicionált hulladék) visszaszállítását a feldolgozandó kiégett fűtőelemek származási országába.
Az atomerőmű első blokkjának üzembe helyezését követően a visszaszállítási feltételeket a Szovjetunió egyoldalúan módosította. Ezek szerint a szükséges pihentetési időt öt évre emelték és a visszaszállítás fogadásáért, mint szolgáltatásért, egyre növekvő árat kértek.

A Paksi Atomerőmű, annak érdekében, hogy az új feltételeknek eleget tegyen, a pihentető medencék tárolókapacitását megkétszerezte a rácsosztás sűrítésével, a visszaszállítást pedig magánjogi szerződések keretében bonyolította. 1989-1998 között 2331 db kiégett üzemanyagköteg került vissza a Szovjetunióba (később Oroszországba).

A visszaszállítások körül jelentkező problémák hatására a Paksi Atomerőmű szakemberei vizsgálni kezdték a kiégett kazetták tárolásával, feldolgozásával és elhelyezésével kapcsolatos alternatív lehetőségeket, majd egy moduláris, kamrás kialakítású száraz tároló létesítmény megépítése mellett döntöttek. 1992 szeptemberében a Paksi Atomerőmű vezetése szerződést kötött az angol GEC Alsthommal a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (KKÁT) megépítésére. Ennek a konstrukciónak az előnye, hogy a kiégett kazetták hűtését a természetes kéményhatás biztosítja, valamint a tároló a moduláris kialakítás következtében az igények szerint bővíthető.

A kazetták legalább 50 éves tárolását biztosítani képes (36 kamra kapacitásúra tervezett) létesítmény első három kamrából álló modulja és a kiszolgáló épület 1997-re épült meg. Ezt követően egy-egy négy kamrából álló modult adtak át 2000-ben és 2003-ban. A nyugati irányba történő bővítés 2007-ben fejeződött be az újabb öt kamrából álló fázis építésével. Ezután a létesítmény keleti irányban bővült tovább, melynek során 2012-ben elkészült a KKÁT 17-20. kamrája. Ezen kamrák tároló kapacitását 450-ről 527-re emelték, így a tároló összesen 9308 kazetta befogadására alkalmas. A jelenleg épülő 21-24. kamrák üzembe helyezése 2017-ben várható.

A KKÁT távlati képe Részlet a KKÁT-ról szóló kisfilmből