A KKÁT ismertetése

Az atomerőművek működésének egyik következménye, hogy elhasznált (kiégett) fűtőelemek keletkeznek, melyek kezeléséről és elhelyezéséről gondoskodni kell. Miután eltávolítják a reaktorból a kiégett üzemanyagot, azt bizonyos ideig az atomerőműben lévő vizes, úgynevezett pihentető medencében helyezik el. Ekkor már nem folyik bennük nukleáris láncreakció, csupán a radioaktív bomlások eredményeznek hőfejlődést. A tárolási idő korlátját a pihentető medence kapacitása szabja meg. A 3-5 éves pihentetési időszak leteltével a kazettákat átszállítják a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójába (KKÁT).
A KKÁT telephelye a Paksi Atomerőmű üzemi területe mellett, annak déli részéhez csatlakozva helyezkedik el. A telephely Tolna megyében, Paks város központjától 5 km-re délre, a 6. sz. főközlekedési út és a Duna közötti területen található.
Az átszállításhoz a kiégett kazettákat vízzel töltött szállítókonténerbe helyezik. A konténer külső felületének dekontaminálását követően, azt vasúti kocsin szállítják át a KKÁT-ba. Egy konténerben maximum 30 darab kazetta helyezhető el.
A KKÁT egy moduláris, kamrás típusú létesítmény, mely a kiégett fűtőelem-kazetták száraz tárolását biztosítja. A tároló földfelszíni épület, amelyben a kazettákat a vízzel telt konténerből kivéve egy szárító berendezés segítségével teljesen megszárítják, majd egyenként, az átrakógép segítségével hermetikusan zárt acélcsövekben helyezik el. A tárolócsövek vasbetonfalakkal körülvett kamrákban sorakoznak, függőleges helyzetben. A tárolócsövek körüli, majdnem 2 méter vastag vasbetonkamra megfelelő árnyékolást biztosít a radioaktív sugárzás ellen.
A tárolás száraz körülmények között történik, a termelődő maradék hőt pedig a levegő természetes huzathatásán alapuló hűtési rendszer szállítja el. Így elektromos vagy más műszaki hiba következtében sem kell tartani a hűtés megszűnésétől. A hűtőlevegő a tárolócsövek között áramlik, ezért a kazettákkal közvetlenül nem érintkezhet. A tárolócsövekben semleges gázkörnyezetet (nitrogén) biztosítanak, amelynek a nyomását folyamatosan ellenőrzik.
Az épület tervezéskor a radiológiai és hűthetőségi szempontok mellett figyeltek a szeizmikus hatásokra, talajvíz elleni védelemre is. A KKÁT tervezési alapszintjét úgy határozták meg, hogy a figyelembe vett maximális árvízszint esetén se következhessen be a létesítmény elárasztása. A telephely szeizmicitását jellemző 10.000 éves visszatérési idejű földrengésre 0,35 g maximális vízszintes szabadfelszíni gyorsulás értéket rögzített az engedélyező hatóság. A KKÁT vészjelző rendszerei igazodnak az atomerőmű hasonló rendszereihez.
A KKÁT telephelye beleesik a Paksi Atomerőművet övező 3 kilométeres, repülési szempontból 5950 m magasságig tiltott légtérbe.

Nézzen körbe a KKÁT betöltőcsarnokában!

A paksi kirendeltség és a KKÁT madártávlati képe Az átrakógép a KKÁT csarnokában Magyarország Bécsbe akkreditált ENSZ nagykövete a KKÁT-ban