Túl a századik beszállításon, túl az ezerhatszázadik hordón, túl az 5 km hosszú földalatti folyosó feltárásán – így lehet összegezni a Tolna megyei Bátaapátiban található Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) idei beruházását. A létesítmény már egy éve fogadja a paksi atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékát. Az ideérkező hordókat egyelőre a tavaly óta üzemelő, minden biztonsági követelménynek megfelelő felszíni tárolóban helyezik el, amíg el nem készülnek a földalatti, végleges tároló kamrák. A két, kb.1700 méter hosszú lejtősakna már elkészült az összekötő vágatokkal együtt. Jelenleg a tároló tér és az ahhoz tartozó egyéb térelemek kialakítása zajlik. A felszín alatti létesítmény várhatóan 2011-től üzemel.

Komoly fejlesztéseket hajtanak végre Pakson is, ahol idén megkezdődött a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (KKÁT) újabb 4 modullal történő bővítése. Az atomerőmű szomszédságában található tárolóban – ahol 50 évig pihentetik a reaktorokban elhasznált fűtőelemeket –, az idei évben 480 kazettát helyeztek el. Így jelenleg összesen 6067 kazettának ad otthont a KKÁT, melynek tervezői már az üzemidő-hosszabbítás kihívásaira is felkészülnek.

A hazai radioaktívhulladék-elhelyezés fontos helyszíne a Pest megyei Püspökszilágyon található Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) is. Az itt elhelyezett kis és közepes aktivitású hulladékokat nem az atomerőmű termeli, hanem olyan intézmények, amelyek működésük során szintén felhasználnak radioaktív anyagokat. Itt az elkövetkező években a biztonságnövelő és térfogat-felszabadító feladatokra kell majd összpontosítani. Ez a munka már az elmúlt években is zajlott, most az eddigi tevékenység biztonsági jelentése készül. Ez a dokumentum a további feladatok meghatározását alapozza meg.

Az RHK Kft. negyedik projektje a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését célozza. A Nyugat-Mecsekben, Boda térségében már megtalálták a kutatók azt a kőzetet, amely alkalmas lehet a további vizsgálatokra, sőt akár egy majdani tároló befogadására is. A szakembereknek meggyőződése, hogy Magyarországnak szüksége van egy végleges nagy aktivitású radioaktívhulladék-tárolóra, amely alkalmas, akár az atomerőmű kiégett fűtőelemeinek, akár a nagy aktivitású leszerelési hulladék biztonságos befogadására.
Az elmúlt időszakban az NRHT projekt prioritása miatt, ezt a feladatot az RHK Kft. forrás hiányában leszűkítette. Idén októberben, azonban már újra végeztek kutatófúrásokat, az elkövetkező években a munkálatok felgyorsulhatnak, annak érdekében, hogy a kutatási eredmények alapján kijelölhető legyen a földalatti kutatólabor helye.

A társaság és a területileg illetékes tájékoztató társulások közös programjain, idén is több ezren vettek részt. A négy érintett térség, az említett létesítmények szomszédságában működő összesen 36 önkormányzatot tömörítő négy társulás nagyban segíti az RHK Kft. lakossági tájékoztató tevékenységét. Az ő munkájuknak valamint a nyílt társadalmi párbeszédnek és a rendszeres tájékoztatásnak is köszönhető, hogy az e térségben élők között végzett közvélemény-kutatások pozitív eredményt hoztak: az itt élők között magas a tárolók üzemeltetésének és a kutatások folytatásának elfogadottsága, a helybeliek jól ismerik az RHK Kft. tevékenységét.

A fentiek a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból kerülnek finanszírozásra.

Az Alap forrását „a hulladékokat termelő fizet” elv alapján döntően a Paksi Atomerőmű Zrt. befizetései képezik. A befizetés mértékét a Kft. által évente készített ún. Közép és hosszú távú terv számításai alapozzák meg, amely figyelembe veszi a várható hulladékmennyiségek kezelésével, és a létesítmények leszerelésével járó költségeket. Az erőmű 2010-ben 23,1 Mrd Ft-ot fizet az alapba, amely jelenleg mintegy 150 Mrd Ft-ot halmozott fel.

Az országgyűlés költségvetése a 2010 évi feladatok ellátásához 18,7 Mrd Ft-ot hagyott jóvá, amely közel 2,5 Mrd Ft-tal több, mint a 2009.évi. Ennek az oka, hogy a 2010. év az erőmű üzemviteléhez elengedhetetlen a KKÁT 3 évente ciklikus megvalósításának első éve.

Töltse le a sajtóközleményt és a PowerPoint prezentációt!

Dr. Hegyháti József délelőtt röviden ismertette a hazai hulladék elhelyezési programokat, majd részletesebben szólt az erőművi eredetű kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésének helyzetéről. Ezt követően a Mecsekérc Zrt. vezetői számoltak be társaságuk főbb tevékenységeiről, terveiről. A szakmai tanácskozást dr. Rónaky József, az OAH főigazgatójának összefoglalója zárta. Végül a delegáció megtekintette a technológiai épületet, valamint ellátogattak a lejtősaknákba.

A hét települést tömörítő társulás célja ezzel a nappal is az volt, hogy a Bátaapátiban található Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) működését és feladatait megismertesse a környezetében élőkkel, oly módon hogy a helyiek is érezzék, milyen fontos dolog volt ennek a létesítménynek a megvalósítása.

A véméndi eseményen köszöntőt mondott Dr. Hegyháti József, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft. ügyvezető igazgatója, aki kiemelte, hogy továbbra is a nyílt társadalmi párbeszéd híve, és mindig örömmel látogat olyan helyre, ahol elfogadják, elismerik a társaság munkáját.

Ezt követően Faragó László, az NRHT igazgatója beszámolt a tároló földalatti létesítményeire vonatkozó beruházási tevékenység állásáról és a létesítménnyel kapcsolatos további tervekről, de kitért a már működő felszíni telephely üzemeltetési tevékenységére is. Dr. Ormai Péter, a társaság főmérnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy már kilencszáz hordó kis és közepes aktivitású hulladékot szállítottak Paksról Bátaapátiba. Ezek, és a továbbiakban ideszállított hordók a jövő év végén kerülhetnek végső helyükre, a föld alá, de már most is világszínvonalú technikával, a lehető legbiztonságosabb módon tárolják a hulladékot.

Szabó Attila, az RHK Kft. pr-főmunkatársa a térségben az év elején lezajlott közvélemény-kutatás kedvező eredményeiről számolhatott be, hiszen a kétévente megtartott felmérésből kiderült, hogy a környék lakosságán belül nagy az NRHT ismertsége, működésének elfogadottsága. Ezt csak megerősítette Kardos Zsuzsanna beszámolója, aki a Lakossági Ellenőrző Csoport vezetőjeként beszélt. Az általa vezetett csoport olyan helyi lakosokból áll, akik megfelelő továbbképzés után, a létesítmény működését kísérik figyelemmel.

A TETT-re Kész Nap hasznos előadásai mellett mindenkinek lehetősége volt elbeszélgetnie az előadókkal, az RHK Kft. munkatársaival, és a TETT tisztségviselőivel. Ezenkívül a hagyományos gyerekvetélkedőnek is helyet adott a település, így teremtve egy jó hangulatú ismeretterjesztő napot.

A főként egyetemi oktatókból és diákokból álló több száz fős közönség a nukleáris energetika jó néhány kérdéskörével megismerkedhetett. Az előadások sorát dr. Koblinger László, az OAH főigazgató-helyettese nyitotta, aki „Sugárzó környezetünk” címmel a természetes radioaktivitásról beszélt, majd dr. Lux Iván, az OAH főigazgató-helyettese az atomerőművek biztonságos működését szavatoló hivatal tevékenységét mutatta be. Az atomenergia 21. században betöltött szerepéről dr. Czifrus Szabolcs, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének munkatársa tartott érdekes előadást.

A szünet után dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója „Atomsorompó a nukleáris terrorizmusnak is!” címmel a lehetséges nukleáris terrorizmus kivédésének egyezményes, illetve gyakorlati lehetőségeiről szólt.

Ezután dr. Hegyháti József, az RHK Kft. ügyvezető igazgatója beszélt a nagyaktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésének problematikájáról. Előadásának egyik leghangsúlyosabb kijelentése az volt, hogy az évente keletkező hulladék mennyiségéhez képest elenyészően kevés a radioaktív hulladék – viszont ennek “minden grammját” nyilvántartják. dr. Hegyháti József hangsúlyozta: a kis-, és közepes aktivitású radioaktív hulladékok biztonságos tárolása megoldott és bevett gyakorlat már Magyarországon is, ám a nagy aktivitású, illetve hosszú élettartamú hulladékok végleges elhelyezése világszerte megoldásra vár – a hallgatóság meg is ismerhette az RHK Kft. erre vonatkozó koncepciótervét, a többrétegű védelem, a mélyen a felszín alatti tárolás biztonságosságát. Mindezt az ügyvezető igazgató természeti analógiákkal világította meg.

A konferencia záró előadását Dr. Berta Miklós, a vendéglátó egyetem adjunktusa tartotta „Fúziós energiatermelés” címmel. A hallgatóság rövid összefoglalót kapott a nukleáris energiatermelés alapjairól, az atommagok energiájáról és megismerhette a fúziós energiatermelés ötletét, összehasonlításban a nap fúziós folyamatával.

A konferencia egyik fő gondolata a sokat hangsúlyozott biztonság kérdése volt, a másik pedig, hogy a jövő energiájához sok-sok jól képzett fizikusra, mérnökre lesz majd szükség hosszú évtizedekig.

A rendezvény kísérőprogramjaként az érdeklődők részt vehettek a Fiatalok a Nukleáris Energiáért szervezet műszeres bemutatóján, illetve megtekinthették az RHK Kft. kiállítását a radioaktív hulladékok kezeléséről.

Mozgalmas éve volt idén a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft-nek, amely a nyáron ünnepelte tizedik születésnapját. A leglátványosabb idei esemény kétségkívül a Bátaapátiban épülő Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) felszíni létesítményének októberi megnyitása volt. Egyelőre itt, a technológiai épületben helyezik el a paksi atomerőműben keletkezett kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat. A hordók így közelebb kerülnek a végleges elhelyezéshez, miközben jelentős tárolási kapacitás szabadul fel az erőműben. A tároló első két felszín alatti, végleges elhelyezésre alkalmas kamrája 2010. után készül el. A hordók pedig a további szükséges engedélyek megszerzését követően kerülhetnek végső helyükre. Emlékezetes volt, hogy a megnyitó előtt néhány nappal Dale E. Klein, az Amerikai Egyesült Államok Nukleáris Biztonsági Hatóságának (US NRC) elnöke is elismerően szólt ittjártakor a létesítményről. Kijelentette, hogy Magyarország jelentős lépéseket tett nem csak a villamosenergia-termelés, de a hulladék elhelyezés terén is, és külön megdicsérte a tároló őrzés-védelmét. December 2-án egyébként megérkezett az első 16 hordó a paksi atomerőműből.

A paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) idén is zavartalanul, üzembiztosan látta el feladatát, a paksi atomerőmű elhasznált fűtőelemeinek ideiglenes tárolását. A reaktorok szomszédságában található létesítményben ötven évig „pihentetik” a kazettákat. Az épület egy több modulból álló, az atomerőmű igényeihez igazítható kapacitású tároló jelenleg 5587 kazetta „átmeneti szállása”. Az elkövetkező három évben további bővítés kezdődik, 2011-ig négy újabb kamra épül majd, amelyhez az anyagi fedezetet – csakúgy, mint a többi projekthez – a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap nyújtja. Itt fontos megjegyezni, hogy a létesítmény szakemberei már foglalkoznak az atomerőmű tervezett üzemidő hosszabbítása miatt megnövekvő tárolási következményekkel is.

Az RHK Kft. másik projektje a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését segíti elő. A Nyugat-Mecsekben már megtalálták a kutatók azt a kőzetet, amely alkalmas lehet a további vizsgálatokra, és majdan akár a tároló befogadására is. Habár ez a kutatás a társaság egyéb prioritásai miatt néhány éve lelassult, a szakembereknek továbbra is meggyőződése, hogy Magyarországnak szüksége van egy nagy aktivitású végleges tárolóra. Mivel itt az atomerőmű elhasznált fűtőelemeinek befogadása a cél, kizárólag mély geológiai létesítmény jöhet szóba, amelyet az említett kőzetbe, az agyagkőbe vájnának. A térségben az elkövetkező években felgyorsuló felszíni munkálatokra, majd ezt követően egy földalatti kutatólaboratórium létesítésére lehet számítani.

A hazai radioaktívhulladék-tárolás fontos helyszíne a Pest megyei Püspökszilágyon található Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) is. Az itt elhelyezett kis- és közepes aktivitású hulladékokat nem az atomerőmű termeli, hanem olyan intézmények, amelyek működésük során szintén felhasználnak radioaktív anyagokat. Ezt a létesítményt több évtizede biztonságos működés jellemzi. A tároló több mint harminc éves működése során megtelt, ám a hazai intézményekben keletkező hulladékok elhelyezése változatlanul fontos feladat maradt. Éppen ezért további szabad térfogatot kell biztosítani a létesítményben. A kellő tapasztalatok megszerzése érdekében 2007. áprilisában demonstrációs programot kezdett az RHK Kft. A biztonságnövelő és térfogat-felszabadító feladatok bonyolítása négy medence bevonásával zajlik. Jelenleg a program eredményeinek értékelése és a jövőbeli feladatok meghatározása folyik.

A radioaktív hulladékok tárolásával kapcsolatos fejleményeket mindig kiemelt hírként kezeli a lakosság. Ezért is tartja fontosnak az RHK Kft., hogy az ilyen jellegű projektek környezetében élők a lehető legrészletesebb és legpontosabb információhoz jussanak. A társaság által üzemeltetett tárolók és kutatási területek vonzáskörzetében működő települési társulások a föntebb vázolt folyamatok miatt szintén mozgalmas évet zártak. A négy társulás összesen 36 önkormányzatot tömörít, lakossági tájékoztató és ismeretterjesztő programjaik, valamint a sikeres településfejlesztő projektek segítették a kapcsolatépítést a hulladékkezelő és az annak biztonságos létesítményei közelében élők között. A pontos és nyílt tájékoztatás sokat segített abban, hogy a legújabb felmérések szerint Magyarország az atomenergia elfogadottsága alapján az európai élmezőnybe tartozik.

A sajtótájékoztatón elhangzott előadás diái letölthetőek PowerPoint formátumban.

Az ünnep fényét emelendő fölléptek a véméndi Fúvószezekar, valamint a bátaapáti Aranyfácán Néptánc Egyesület legifjabb táncosai. A szalagátvágást követően az eseményen megjelentek végigkísérhettek néhány jelképes hordót azon az úton, amit a Paksról érkező hulladék néhány hét múlva már „élesben” fog bejárni.

Dr. Hegyháti József, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK) ügyvezető igazgatója újságírói érdeklődésre a tároló jelentőségét hangsúlyozva kiemelte, hogy így a paksi atomerőmű kis- és közepes aktivitású hulladéka biztonságosan és véglegesen elhelyezhető. A felszíni létesítményben elhelyezett hulladék közelebb kerül a végleges elhelyezéshez, ez pedig jelentős tárolási kapacitást szabadít fel. A Bátaapátiban lévő tároló első két felszín alatti kamrája, ahol a végleges tárolásra kerül majd sor, 2010. után fejeződik be, a hordók padig a szükséges további engedélyek megszerzését követően kerülhetnek végleges helyükre. „Hosszú utat tettünk meg, és még hosszú út áll előttünk, míg elmondhatjuk, hogy a munkát befejeztük.”- zárta mondandóját az RHK ügyvezető igazgatója.

Dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a tároló európai szintű létesítmény, és emlékeztetett rá, hogy ezt a véleményt osztja a US NRC (az Amerikai Egyesült Államok Nukleáris Biztonsági Hatósága) elnöke, Dale E. Klein, aki ittjártakor úgy fogalmazott, hogy az NRHT-hoz hasonló létesítményre az USA is büszke lenne.

Dr. Pálinkás József, az MTA elnöke kifejtette, hogy Magyarországnak – éppúgy mint a világnak – hosszú távon számolnia kell még az atomenergiával. Ez pedig azt is jelenti, hogy az atomhulladék ügyét is rendezni kell. Meggyőződése, hogy a magyar tudósok és a nukleáris szakemberek kellően felkészültek arra, hogy az atomenergia- és a nukleáris hulladék problémakörével világszínvonalon foglalkozzanak.

A felszín alatti létesítmény meglévő szakaszának megtekintésekor rövid történeti visszatekintést is kaptak a jelenlévők.

A kis és közepes aktivitású hulladékok tárolójának építését célzó projekt 1993-ban indult. Hosszas előkészítő és kutatói, térképészeti szűrési munka után született meg a döntés, hogy a lakosság támogatásának, befogadó nyilatkozatának prioritása lesz a majdani tároló helyének kiválasztásában. A szűrés során több mint 200 magyarországi település bizonyult alkalmasnak és közel negyven város, falu lakossága nyilatkozott úgy, hogy befogadnák a létesítményt. Végül hatan maradtak, akik a leginkább alkalmasak voltak, és szakmai-geológiai okokból a szakemberek úgy döntöttek, hogy a tároló Bátaapátiban épüljön fel. A helyszíni kutatómunka megkezdődött, és a környezeti hatástanulmányok elkészülte után – Bátaapáti község kezdeményezésére – népszavazást is tartottak. Az eredmény minden várakozást felülmúlt: igen magas részvételi arány (75%) mellett a szavazók 90,7%-a elfogadta, hogy Bátaapátiban épüljön meg a kis- és közepes aktivitású radioaktívhulladék-tároló. A település lakosainak ilyen határozott állásfoglalása is hozzájárult ahhoz, hogy a projekt a parlament jóváhagyását is megkapta.

A projekt finanszírozása kezdetben központi támogatással és a Paksi Atomerőmű Zrt. forrásainak felhasználásával történt. Az atomenergiáról szóló 1996. évi törvény értelmében a hulladék termelője köteles biztosítani a hulladék-elhelyezés pénzügyi forrásait, mégpedig egy központi alapba befizetett pénzeszközök révén. 1998. január 1-jétől a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból történik a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével kapcsolatos tevékenység finanszírozása is. Az Alappal az Országos Atomenergia Hivatalt felügyelő miniszter rendelkezik, kezelője az OAH.

A jövőről szólva Dr. Hegyháti József elmondta: a végleges tárolók megépítését két lépésben tervezik. Elsőként (várhatóan 2010-ig) két tároló kamra szimmetrikus elrendezésű megépítésére kerül sor. A második lépcső befejezése után 17 tároló kamra áll majd rendelkezésre, amely elég helyet biztosít az atomerőmű eredetileg tervezett élettartama során keletkező hulladékok elhelyezésére.