Terv szerint átadták a tárolót

2008. október 6, hétfő  |  Téma: Sajtóanyagok

Hosszú évek kutatási, szakmai tervezési és beruházási munkái fontos állomásukhoz érkeztek, amikor 2008. október 6-án átvágták a szalagot a bátaapáti hulladéktároló bejáratánál és ünnepélyes keretek között megnyílt a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) felszíni létesítménye. A szalagátvágási ceremónián részt vett és beszédet mondott Dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, valamint Dr. Hegyháti József, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. ügyvezető igazgatója.

Az ünnep fényét emelendő fölléptek a véméndi Fúvószezekar, valamint a bátaapáti Aranyfácán Néptánc Egyesület legifjabb táncosai. A szalagátvágást követően az eseményen megjelentek végigkísérhettek néhány jelképes hordót azon az úton, amit a Paksról érkező hulladék néhány hét múlva már „élesben” fog bejárni.

Dr. Hegyháti József, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK) ügyvezető igazgatója újságírói érdeklődésre a tároló jelentőségét hangsúlyozva kiemelte, hogy így a Paksi Atomerőmű kis- és közepes aktivitású hulladéka biztonságosan és véglegesen elhelyezhető. A felszíni létesítményben elhelyezett hulladék közelebb kerül a végleges elhelyezéshez, ez pedig jelentős tárolási kapacitást szabadít fel. A Bátaapátiban lévő tároló első két felszín alatti kamrája, ahol a végleges tárolásra kerül majd sor, 2010. után fejeződik be, a hordók padig a szükséges további engedélyek megszerzését követően kerülhetnek végleges helyükre. „Hosszú utat tettünk meg, és még hosszú út áll előttünk, míg elmondhatjuk, hogy a munkát befejeztük.”- zárta mondandóját az RHK ügyvezető igazgatója.

Dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a tároló európai szintű létesítmény, és emlékeztetett rá, hogy ezt a véleményt osztja a US NRC (az Amerikai Egyesült Államok Nukleáris Biztonsági Hatósága) elnöke, Dale E. Klein, aki ittjártakor úgy fogalmazott, hogy az NRHT-hoz hasonló létesítményre az USA is büszke lenne.

Dr. Pálinkás József, az MTA elnöke kifejtette, hogy Magyarországnak – éppúgy mint a világnak – hosszú távon számolnia kell még az atomenergiával. Ez pedig azt is jelenti, hogy az atomhulladék ügyét is rendezni kell. Meggyőződése, hogy a magyar tudósok és a nukleáris szakemberek kellően felkészültek arra, hogy az atomenergia- és a nukleáris hulladék problémakörével világszínvonalon foglalkozzanak.

A felszín alatti létesítmény meglévő szakaszának megtekintésekor rövid történeti visszatekintést is kaptak a jelenlévők.

A kis és közepes aktivitású hulladékok tárolójának építését célzó projekt 1993-ban indult. Hosszas előkészítő és kutatói, térképészeti szűrési munka után született meg a döntés, hogy a lakosság támogatásának, befogadó nyilatkozatának prioritása lesz a majdani tároló helyének kiválasztásában. A szűrés során több mint 200 magyarországi település bizonyult alkalmasnak és közel negyven város, falu lakossága nyilatkozott úgy, hogy befogadnák a létesítményt. Végül hatan maradtak, akik a leginkább alkalmasak voltak, és szakmai-geológiai okokból a szakemberek úgy döntöttek, hogy a tároló Bátaapátiban épüljön fel. A helyszíni kutatómunka megkezdődött, és a környezeti hatástanulmányok elkészülte után – Bátaapáti község kezdeményezésére – népszavazást is tartottak. Az eredmény minden várakozást felülmúlt: igen magas részvételi arány (75%) mellett a szavazók 90,7%-a elfogadta, hogy Bátaapátiban épüljön meg a kis- és közepes aktivitású radioaktívhulladék-tároló. A település lakosainak ilyen határozott állásfoglalása is hozzájárult ahhoz, hogy a projekt a parlament jóváhagyását is megkapta.

A projekt finanszírozása kezdetben központi támogatással és a Paksi Atomerőmű Zrt. forrásainak felhasználásával történt. Az atomenergiáról szóló 1996. évi törvény értelmében a hulladék termelője köteles biztosítani a hulladék-elhelyezés pénzügyi forrásait, mégpedig egy központi alapba befizetett pénzeszközök révén. 1998. január 1-jétől a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból történik a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével kapcsolatos tevékenység finanszírozása is. Az Alappal az Országos Atomenergia Hivatalt felügyelő miniszter rendelkezik, kezelője az OAH.

A jövőről szólva Dr. Hegyháti József elmondta: a végleges tárolók megépítését két lépésben tervezik. Elsőként (várhatóan 2010-ig) két tároló kamra szimmetrikus elrendezésű megépítésére kerül sor. A második lépcső befejezése után 17 tároló kamra áll majd rendelkezésre, amely elég helyet biztosít az atomerőmű eredetileg tervezett élettartama során keletkező hulladékok elhelyezésére.