Csicsák József projektigazgató rövid megnyitójában mindenkinek megköszönte a balesetmentes, precíz munkát, majd a felelős műszaki vezető, Berta József méltatta külön-külön minden részleg teljesítményét, név szerint megemlítve a legjobbakat, akik a Mecsekérc fokosát is megkapták a köszönő szavak mellé. Ezt követően a felelős műszaki vezető munkáját méltatta Benkovics István, a Mecsekérc Zrt. igazgatója, aki vezérigazgatói dicséretet adott át Berta Józsefnek.

Az igazi meglepetés ezután következett, amikor a felelős műszaki vezetőt a megrendelő RHK nevében Szabó Attila kommunikációs vezető köszöntötte a cég személyesen neki szóló ajándékaival.

Darabos Józsefné polgármester, a társulás elnöke a lakosság informálásának fontosságára hívta fel a figyelmet, és az idei közvéleménykutatás szép eredményeit méltatta. A tudományos tanácskozáson a radioaktívhulladékok kezelésével kapcsolatos ismeretterjesztő előadások, a tároló és a térségi társulás munkájáról szóló beszámolók hangzottak el, valamint sor került a szokásos gyermekprogramra is.

A képviselők megelégedéssel nyugtázták a hallottakat, látottakat, megállapították, hogy tapasztalatuk szerint a hazai radioaktív hulladék elhelyezés megnyugtató módon valósul meg.

Dr. Kereki Ferenc a lakossági kapcsolatok jelentőségére is felhívta a figyelmet. A beszélgetés során hangsúlyozta, hogy az RHK Kft. továbbra is a nyílt, őszinte társadalmi párbeszéd híve és kíváncsian várja az idén esedékes, a társaság tevékenysége által érintett térségekben végzendő közvélemény-kutatások eredményeit. Az ügyvezető igazgató zárszavában megköszönte a sajtó érdeklődését, és folyamatos tájékoztatást ígért a hulladékkezelő munkájáról.

Az idei program díszvendége a svéd Östhammar városának alpolgármestere, Anna-Lena Söderblom volt, aki az oda tervezett nagy aktivitású tároló társadalmi elfogadtatásának sikeréről beszélt.

Dr. Hegyháti József a nagy számban megjelent újságíróknak arról is beszámolt, hogy jelenleg a bátaapáti hulladéktároló befejezése élvez prioritást, de ennek átadása, 2012 után felszabadulhatnak a források és a kapacitások, és nagyobb figyelmet szentelnek majd a bodai kutatásoknak. Az RHK Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a paksi atomerőműben keletkező kiégett kazetták és a majdani leszerelési hulladékok végleges elhelyezéséhez mindenképpen szüksége lesz az országnak egy nagy aktivitású hulladéktárolóra.

Kovács Győző, Boda polgármestere, a nyugat-mecseki társulás elnöke az itt zajló tájékoztatási tevékenység fontosságára és a helyi fejlesztések eredményeire világított rá. A tudományos program mellett a szokásos gyerekvetélkedőre és horgászversenyre is sor került. Előbbi Kővágószőlős, utóbbi Bükkösd győzelmével zárult.

Ezt követően az érdeklődők „élesben” is bepillantást nyerhettek a hulladék beszállítás és tárolás mindennapjaiba, amikor szemtanúi lehettek a Paksról begördülő szállító tehergépjármű lerakodásának. Itt László Zoltán sugár- és környezetvédelmi üzemvezető kalauzolta körbe a vendégeket, arról is beszámolva, hogy jelenleg már mintegy 2288 darab hordó kis és közepes aktivitású hulladék került elhelyezésre a felszíni épület csarnokában.

Egy kellemes hangulatú ebéd után az épülő, felszín alatti tárolóba tett látogatást a csoport. Itt Szabó Attila, az RHK Kft. PR főmunkatársa mutatta be a projekt történetét, és számolt be a végleges hulladék-elhelyezési koncepcióról. Az újságírók a nap végén megköszönték a tájékoztatást, és már most jelezték, hogy a jövő év folyamán a paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját is megtekintenék.

A rendezvény díszvendége Dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója volt, aki a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) és a környező települések kiváló viszonyát dicsérte. A tanácskozáson érdekes előadások hangzottak el a térségi társulás elmúlt éveiről, a hulladék-elhelyezés biztonsági kérdéseiről, az NRHT tevékenységéről, a környék és a világ geológiai jelenségeiről, valamint a Lakossági Ellenőrző Csoport munkájáról. A tanácskozással párhuzamosan zajló környezetvédelmi és ügyességi gyermekversenyen a házigazda cikóiak diadalmaskodtak.

A rendezvényen az is elhangzott, hogy a tervezőktől, a szakértőkön át, a vájárokig, mintegy 500 ember dolgozott eddig a felszín alatti tároló kialakításán. A következő lépés a tároló kamrák kialakítása lesz, melyeknél komoly kihívást jelenthet a vájatok átmérője, ugyanis az eddigi 33 négyzetméteres szelvények helyett, ezúttal 96 négyzetmétereseket kell majd kialakítani. A tervek szerint egyelőre két tároló kamrát építenek ki, ezután kerülnek majd végső nyughelyükre az eddig, a felszíni létesítményben tárolt hordók is. A paksi atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékainak Bátaapátiba történő beszállítása továbbra is zavartalanul, biztonságban zajlik.

Túl a századik beszállításon, túl az ezerhatszázadik hordón, túl az 5 km hosszú földalatti folyosó feltárásán – így lehet összegezni a Tolna megyei Bátaapátiban található Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) idei beruházását. A létesítmény már egy éve fogadja a paksi atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékát. Az ideérkező hordókat egyelőre a tavaly óta üzemelő, minden biztonsági követelménynek megfelelő felszíni tárolóban helyezik el, amíg el nem készülnek a földalatti, végleges tároló kamrák. A két, kb.1700 méter hosszú lejtősakna már elkészült az összekötő vágatokkal együtt. Jelenleg a tároló tér és az ahhoz tartozó egyéb térelemek kialakítása zajlik. A felszín alatti létesítmény várhatóan 2011-től üzemel.

Komoly fejlesztéseket hajtanak végre Pakson is, ahol idén megkezdődött a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (KKÁT) újabb 4 modullal történő bővítése. Az atomerőmű szomszédságában található tárolóban – ahol 50 évig pihentetik a reaktorokban elhasznált fűtőelemeket –, az idei évben 480 kazettát helyeztek el. Így jelenleg összesen 6067 kazettának ad otthont a KKÁT, melynek tervezői már az üzemidő-hosszabbítás kihívásaira is felkészülnek.

A hazai radioaktívhulladék-elhelyezés fontos helyszíne a Pest megyei Püspökszilágyon található Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) is. Az itt elhelyezett kis és közepes aktivitású hulladékokat nem az atomerőmű termeli, hanem olyan intézmények, amelyek működésük során szintén felhasználnak radioaktív anyagokat. Itt az elkövetkező években a biztonságnövelő és térfogat-felszabadító feladatokra kell majd összpontosítani. Ez a munka már az elmúlt években is zajlott, most az eddigi tevékenység biztonsági jelentése készül. Ez a dokumentum a további feladatok meghatározását alapozza meg.

Az RHK Kft. negyedik projektje a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését célozza. A Nyugat-Mecsekben, Boda térségében már megtalálták a kutatók azt a kőzetet, amely alkalmas lehet a további vizsgálatokra, sőt akár egy majdani tároló befogadására is. A szakembereknek meggyőződése, hogy Magyarországnak szüksége van egy végleges nagy aktivitású radioaktívhulladék-tárolóra, amely alkalmas, akár az atomerőmű kiégett fűtőelemeinek, akár a nagy aktivitású leszerelési hulladék biztonságos befogadására.
Az elmúlt időszakban az NRHT projekt prioritása miatt, ezt a feladatot az RHK Kft. forrás hiányában leszűkítette. Idén októberben, azonban már újra végeztek kutatófúrásokat, az elkövetkező években a munkálatok felgyorsulhatnak, annak érdekében, hogy a kutatási eredmények alapján kijelölhető legyen a földalatti kutatólabor helye.

A társaság és a területileg illetékes tájékoztató társulások közös programjain, idén is több ezren vettek részt. A négy érintett térség, az említett létesítmények szomszédságában működő összesen 36 önkormányzatot tömörítő négy társulás nagyban segíti az RHK Kft. lakossági tájékoztató tevékenységét. Az ő munkájuknak valamint a nyílt társadalmi párbeszédnek és a rendszeres tájékoztatásnak is köszönhető, hogy az e térségben élők között végzett közvélemény-kutatások pozitív eredményt hoztak: az itt élők között magas a tárolók üzemeltetésének és a kutatások folytatásának elfogadottsága, a helybeliek jól ismerik az RHK Kft. tevékenységét.

A fentiek a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból kerülnek finanszírozásra.

Az Alap forrását „a hulladékokat termelő fizet” elv alapján döntően a Paksi Atomerőmű Zrt. befizetései képezik. A befizetés mértékét a Kft. által évente készített ún. Közép és hosszú távú terv számításai alapozzák meg, amely figyelembe veszi a várható hulladékmennyiségek kezelésével, és a létesítmények leszerelésével járó költségeket. Az erőmű 2010-ben 23,1 Mrd Ft-ot fizet az alapba, amely jelenleg mintegy 150 Mrd Ft-ot halmozott fel.

Az országgyűlés költségvetése a 2010 évi feladatok ellátásához 18,7 Mrd Ft-ot hagyott jóvá, amely közel 2,5 Mrd Ft-tal több, mint a 2009.évi. Ennek az oka, hogy a 2010. év az erőmű üzemviteléhez elengedhetetlen a KKÁT 3 évente ciklikus megvalósításának első éve.

Töltse le a sajtóközleményt és a PowerPoint prezentációt!