Információk többtízezer évre

2019. május 29, szerda  |  Téma: Hírek

A társadalom számos területén jelentős mennyiségű információ, adat és tudás keletkezik, így az elmúlt évtizedekben ezeknek kezelése egyre fontosabbá vált. Ugyanakkor fokozatos elmozdulás figyelhető meg a termelés-alapú gazdaság irányából a tudás-alapú gazdaság felé. Ezen változások okozta kihívások új eszközök, megközelítések és szabványok bevezetését kívánják. Ez volt a témája a NEA szervezésében lezajló nemzetközi konferenciának, amelyen az RHK Kft. is részt vett.

A radioaktívhulladék-kezelés magas követelményeket támaszt az információ-, adat- és tudásmenedzsment szakterületeivel szemben, nem csak az egymással kapcsolati rendszerben álló adatok, információ és tudás nagy mennyisége miatt, hanem a nemzeti programok által lefedett hosszú időtávok során keletkező adatokra, amelyek nagyon hosszú távú megőrzést kívánnak. A mélységi-geológiai radioaktívhulladék-tároló (az elfogadott megoldás a nagy aktivitású és hosszú élettartamú hulladék, valamint a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésére) kutatásától annak bezárásáig dolgozók generációi váltják egymást és a munkavégzés során keletkezett információ, adat és tudás hozzáférhető és érthető kell, hogy maradjon a következő generációk számra. A hulladéktároló bezárását követően pedig az intézményes őrzés időszakát követő generációknak is képeseknek kell majd lenniük megalapozott döntést hozni a radioaktívhulladék-tárolókról. Ezen cél érdekében nem csak a technikai szempontokat kell figyelembe venni, hanem a társadalmi és humán szempontokat is.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Nukleáris Energia Ügynökségének Radioaktívhulladék-kezelési Bizottságának (OECD/NEA/RWMC) égisze alatt az elmúlt időszakban három projekt folytatott kutatási tevékenységet: a Hosszútávú adat-megőrzés (RK&M); a Radioaktívhulladék-tárolók metaadatai (RepMet); valamint a Radioaktív hulladékok leltározási és riportálási módszertanának szakértői csoportja (EGIRM). A NEA a három projektből egy közös programot szándékozik létrehozni „Információ-, adat- és tudásmenedzsment” (Information, Data and Knowledge Management, IDKM) elnevezéssel. Az IDKM program indítását a NEA egy nemzetközi konferencia keretében kezdeményezte, amelyre 85 résztvevő érkezett 16 országból és 28 előadó részéről 32 előadás hangzott el.

A konferencia előadásai hat fő terület köré összpontosultak, amelynek keretében bemutatásra kerültek a korábbi IDKM-hez kapcsolódó projektek (RepMet, RK&M, EGIRM) eredménytermékei, melyek elkészítésében a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. is aktív szerepet vállalt. Az előadók által képviselt társaságokban és intézményekben közös jellemző volt a dolgozók magas átlagéletkora, valamint különböző erőfeszítések a közeljövőben nyugdíjba vonulók tudásának dokumentálására és továbbadására. Beszámolók hangoztak el Franciaországból, az Oroszországi Föderációból, az USA-ból, az Egyesült Királyságból és Japánból. A beszámolók során az előadók bemutatták a szervezetük által fejlesztett tudásmenedzsment rendszereket, vonatkozó jövőbeli terveiket, illetve beszámoltak a tudásmenedzsment terén végzett munkájukról, alkalmazott módszereikről.

Az IDKM technikai aspektusaival kapcsolatos bemutatókban neves intézményeket képviselő előadók voltak, mint a CERN, az Európai Űrügynökség, több egyetem, nemzeti levéltár, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. A CERN és az Európai Űrügynökség beszámolt arról, hogy egy-egy kísérlet, illetve program befejeztével több petabyte mennyiségű adat keletkezik, melyeket a kutatók még évekig kutatnak, illetve a CERN Hadronütköztető estében már exabyte mennyiségű adatokat kell kezelni és megőrizni. (Exabyte: EB 1018 = 10006 – több mint 230 000 000 DVD film felel meg 1 exabyte adatmennyiségnek).

Az Európai Űrügynökség rendszereiben alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, robotikát, gépi tanulási rendszereket, természetes nyelvi feldolgozást, mély tanulási módszereket, a prediktív modellezést és a javaslatokat adó algoritmusokat is. A radioaktívhulladék-kezelés szociális és humán aspektusai tárgyában tartott előadások közül felsorolásra kerültek azok a lehetséges események, amelyek valószínűsíthetővé teszik a tudás-, információ- és adatvesztést. Hangsúlyozták továbbá a levéltárak és múzeumok szerepét, valamint a markerek, időkapszulák, a szabályozási keretrendszer, a tudásmenedzsment és más eszközök igénybevételének lehetőségeit a hosszú-távú tudásmegőrzés területén. Szó esett a létfontosságú rekordok halmazáról, amely a radioaktívhulladék-kezelő társaságok által alkalmazható módszer azon rekordok, adatok halmazának kiválasztásához, amelyek szükségesek a jövőbeli generációk számára a tárolóval kapcsolatos megalapozott döntések meghozásához. A földtudományok képviselői hangsúlyozták, hogy fontos az adatok FAIR (megtalálható, hozzáférhető, interoperábilis, újrahasznosítható) elvek szerinti tárolása. Befejezésül bemutatásra került az IDKM tervezett programja, amelyet négy munkacsoport alá terveznek szervezni, Biztonsági értékelés, Tudásmenedzsment, Archiválás, és Tudatosság megőrzés szerinti bontásban.

A hallgatóság lehetőséget kapott a tervezett tevékenységek észrevételezésére, amit visszacsatolás követett. Az elhangzottak alapján összefoglaló előterjesztő anyag készült, amely előterjesztésre került az RWMC-hez és jóváhagyása megtörtént. Az elkészült termékek hasznosíthatók az RHK Kft.-nél a rendszerfejlesztés, szabályozás és biztonsági értékelés készítési feladatokban, a jövőbeli tevékenységek pedig a hosszútávú-adatmegőrzés további feladatainak végrehajtásában járulnak hozzá a Társaság megfelelőségéhez.