Egy lépéssel közelebb a nagy aktivitású hulladék majdani tárolójához

2016. szeptember 28, szerda  |  Téma: Hírek

Több mint százan voltak kíváncsiak az előadásokra

Kedvező eredménnyel zárultak az idei kutatómunkák a Nyugat-Mecsekben, újabb kérdésre kaptak választ az RHK Kft. szakemberei az agyagkő tulajdonságaival kapcsolatban. A vizsgálatok eredményeit megismerhették a tizenharmadik Tájoló Nap vendégei is, szeptember utolsó hétvégéjén, a Baranya megyei Bodán.

Június közepén fejeződött be annak a nagyjából 700 méter hosszú, 2 és 6 méter közt váltakozó mélységű kutatóároknak a kialakítása, amely pontosabb információkat adott a nyugat-mecseki térségnek erről a részéről. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az elmúlt évezredekben milyen változások, mozgások zajlottak le a felszín alatt, mennyire stabil a kőzet – számolt be a munkálatokról az újságíróknak Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató, a bodai ismeretterjesztő programhoz hagyományosan kapcsolódó sajtótájékoztatón. – A 2015 őszén indított árok-kialakítási munkák szakaszosan zajlottak, a kiásott részeket a megfelelő vizsgálatok és dokumentálás után visszatemettük, így haladtunk lépésről lépésre. Ezt megelőzően, 2014-ben két kutatófúrást mélyítettünk, és azokból a mintákból megállapíthattuk, hogy az itteni kőzet kiváló vízzáró tulajdonságokkal bír. A kutatóárok pedig azt bizonyította, hogy ez a térség igen stabil, és a vizsgált szerkezet mentén az utóbbi százezer évben nem zajlottak le komolyabb felszín alatti mozgások. Mindkét szempont igen fontos egy mélységi nagy aktivitású hulladéktároló potenciális helyszínének kiválasztásánál.”

A szakemberek a kilencvenes években már akkor ismert, és most is igazolt ritka vízzáró tulajdonságai miatt választották ki ezt a térséget és a Bodai Agyagkő Formációt, mint lehetséges helyszínt, egy nagy aktivitású hulladékok befogadására alkalmas tároló létesítésére. Akkor kezdődtek a földtani kutatások annak felmérésére, hogy a terület alkalmas lehet-e az elhasznált fűtőelemek, illetve a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges, biztonságos elhelyezésére.

Az ilyen kutatások világszerte igen körültekintően, több évtizedig folynak, hiszen minden kétséget kizáróan bizonyítani kell, hogy a kiválasztott terület alkalmas akár több ezer évig is a sugárzó hulladék biztonságos tárolására. Magyarországon is még több évtizedig kell különböző vizsgálatokat végezni. A majdani tároló megnyitásáig az elhasznált üzemanyagot az erőmű szomszédságában lévő Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában tárolják, amely szükség szerint további modulokkal folyamatosan bővül majd.

Az érintett lakosság rendszeres tájékoztatása már a kezdetektől feladata a Társaságnak, és a kommunikációs tevékenységet a környék kilenc települését tömörítő Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs Ellenőrzési és Településfejlesztési Önkormányzati Társulás is nagyban segíti. Minderről az ügyvezető igazgató az ismeretterjesztő tanácskozás résztvevőinek is szólt nyitó előadásában.

„Az NYMTIT idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. – erről Kovács Győző, Boda polgármestere, az önkormányzati tárulás elnöke beszélt, majd hozzátette: a helybéliek rendszeres tájékoztatását és az itt élők érdekeinek képviseletét kezdetektől komolyan veszik a polgármesterek. A közös munka eredményét a kétévente elvégzett közvélemény-kutatások is visszaigazolják, mert az NYMTIT településein élők többsége ismeri és támogatja az itt zajló kutatásokat.

A RHK Kft. tevékenységéhez – így a nyugat-mecseki kutatási programhoz is – a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap biztosítja a fedezetet. Mint a sajtótájékoztatón is elhangzott, az idei munkálatok teljes költsége mintegy 400 millió forint. A földtani kutatás a Pécsi Bányakapitányság által jóváhagyott kutatási terv alapján folyik, és minden tevékenység az illetékes szakhatóságok előírásainak betartásával, a szükséges engedélyek alapján zajlik.

A Tájoló Nap délelőtti programját hagyományosan az ismeretterjesztő előadások adták, melyek révén a nukleáris energetika több területére is betekintést kaphattak a nagy számban megjelent érdeklődők.

Lázár István, az Országos Atomenergia Hivatal munkatársa „Sugárzó környezetünk” című előadásában azt mutatta be, hogy mindaz a sugárzás, ami naponta éri szervezetünket, több ezerszerese annak, ami egy, a szigorú határérték-korlátok szerint működő nukleáris létesítmény környezetében kimutatható. Ezt egy régóta ismert példával is érzékeltette: mivel az emberi test maga is kibocsát radioaktív bomlástermékeket, férj és feleség egymás közelében nagyobb sugárterhelést kap, mintha az atomerőmű kerítése mellett állnának.

Prof. Dr Aszódi Attila kormánybiztos „Kapcsolódási pontok Paks II. és a nagy aktivitású radioaktív hulladék kutatása és elhelyezése között” címmel már a tavalyi Tájoló Napon is tartott előadást. Most az eltelt időszak történéseiről számolt be. Mint elmondta, az építés megkezdéséig beszerzendő hatezer engedély közül jelenleg a környezetvédelmi- és a telephelyengedély van soron. A nagy aktivitású kutatásokhoz kapcsolódóan kiemelte: Paks II. 2025 táján kezd el termelni, és ott egy másfajta technológiának köszönhetően, kevesebb kiégett fűtőelem keletkezik majd, mint a már működőnél. Ezek átmeneti tárolását nem a KKÁT fogja végezni, ha-nem az üzem területén kialakítandó egység, további sorsukat illetően pedig az sem kizárható, hogy Oroszországba kerülnek feldolgozásra, esetleg ideiglenes elhelyezésre is.

Az előző évekhez hasonlóan külföldi vendégelőadója is volt a Tájoló Napnak. Lucie Steinerova, a cseh radioaktív hulladékokkal foglalkozó cég, a Súrao kommunikációs szakértője saját hazájának tapasztalatairól beszélt, kiemelve a magyar és a cseh gyakorlat hasonló elemeit, eltéréseit. Például a kiégett fűtőelemek végleges tárolójának helyét cseh szomszédaink gránitkőzetben keresik, jelenleg hét területen. A működés kezdetét ők is 2065 körülre tervezik. Előadása végén követendő példaként méltatta a bátaapáti kis és közepes aktivitású hulladékok végleges tárolóját, az NRHT-t.

A Tájoló Nap ugyancsak fontos eseménye a gyerekvetélkedő, ahol a tagtelepülések iskolásai versenyzés közben új ismeretekhez is jutnak. A program, szokás szerint, a szombati tanácskozást és az azt követő szüreti mulatságot megelőzően, pénteken zajlott. Az RHK Kft. kommunikációs munkatársai ezúttal is igyekeztek izgalmas, játékos keretek között ismereteket átadni a radioaktívhulladék-kezeléssel kapcsolatosan. A nagy aktivitású kutatásokról szóló filmhez kapcsolódó kérdések válaszaival például egy lakat számkombinációját fejthették meg a diákok, de a pad alatti üzenetek és a lufik rejtvényeinek megoldása is közelebb vitte őket ahhoz, hogy megtudhassák: hány kiégett kazetta van jelenleg a paksi KKÁT-ban. Puzzle is szerepelt a vetélkedőn. A csapatoknak a felvillantott kép nyomán a tervezett finn nagy aktivitású tároló modelljét kellett kirakniuk.
Idén a helesfaiak győzedelmeskedtek, míg a cserdi négyes második, a kővágószőlősi pedig harmadik lett.