Március 9-én Vácott, a Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium vendégei voltak az RHK Kft. által meghívott előadók. A társaság immáron harmadik alakalommal látogatott el a Duna-parti iskolába, ahol idén is megtelt a díszterem. Először Kapitány Sándor, a püspökszilágyi RHFT telepvezetője tartott előadást a létesítmény környezeti monitoringjáról, majd Csicsák József, a Mecsekérc Zrt. projekt igazgatója mutatta be a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló földalatti munkálatainak érdekességeit. A prezentáció- és filmvetítéssel tarkított tudományos délutánt Dr. Ormai Péter, az RHK főmérnöke zárta, aki a tanulók által korábban feltett kérdésekre válaszolt, olyan hétköznapi példákon szemléltetve a radioaktív anyagok világát, hogy abból a gimnazista korosztály is érthető és hasznos információkkal gazdagodhatott. Az eseményt szervező tanárok és az iskola igazgatója már a jövő évi program megtartására is felkérte a társaságot, szem előtt tartva, hogy az ilyen iskolai keretek között zajló rendezvényekre nagy igény van a természettudományok iránt érdeklődő diákok körében.

Túl a századik beszállításon, túl az ezerhatszázadik hordón, túl az 5 km hosszú földalatti folyosó feltárásán – így lehet összegezni a Tolna megyei Bátaapátiban található Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) idei beruházását. A létesítmény már egy éve fogadja a paksi atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékát. Az ideérkező hordókat egyelőre a tavaly óta üzemelő, minden biztonsági követelménynek megfelelő felszíni tárolóban helyezik el, amíg el nem készülnek a földalatti, végleges tároló kamrák. A két, kb.1700 méter hosszú lejtősakna már elkészült az összekötő vágatokkal együtt. Jelenleg a tároló tér és az ahhoz tartozó egyéb térelemek kialakítása zajlik. A felszín alatti létesítmény várhatóan 2011-től üzemel.

Komoly fejlesztéseket hajtanak végre Pakson is, ahol idén megkezdődött a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (KKÁT) újabb 4 modullal történő bővítése. Az atomerőmű szomszédságában található tárolóban – ahol 50 évig pihentetik a reaktorokban elhasznált fűtőelemeket –, az idei évben 480 kazettát helyeztek el. Így jelenleg összesen 6067 kazettának ad otthont a KKÁT, melynek tervezői már az üzemidő-hosszabbítás kihívásaira is felkészülnek.

A hazai radioaktívhulladék-elhelyezés fontos helyszíne a Pest megyei Püspökszilágyon található Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) is. Az itt elhelyezett kis és közepes aktivitású hulladékokat nem az atomerőmű termeli, hanem olyan intézmények, amelyek működésük során szintén felhasználnak radioaktív anyagokat. Itt az elkövetkező években a biztonságnövelő és térfogat-felszabadító feladatokra kell majd összpontosítani. Ez a munka már az elmúlt években is zajlott, most az eddigi tevékenység biztonsági jelentése készül. Ez a dokumentum a további feladatok meghatározását alapozza meg.

Az RHK Kft. negyedik projektje a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését célozza. A Nyugat-Mecsekben, Boda térségében már megtalálták a kutatók azt a kőzetet, amely alkalmas lehet a további vizsgálatokra, sőt akár egy majdani tároló befogadására is. A szakembereknek meggyőződése, hogy Magyarországnak szüksége van egy végleges nagy aktivitású radioaktívhulladék-tárolóra, amely alkalmas, akár az atomerőmű kiégett fűtőelemeinek, akár a nagy aktivitású leszerelési hulladék biztonságos befogadására.
Az elmúlt időszakban az NRHT projekt prioritása miatt, ezt a feladatot az RHK Kft. forrás hiányában leszűkítette. Idén októberben, azonban már újra végeztek kutatófúrásokat, az elkövetkező években a munkálatok felgyorsulhatnak, annak érdekében, hogy a kutatási eredmények alapján kijelölhető legyen a földalatti kutatólabor helye.

A társaság és a területileg illetékes tájékoztató társulások közös programjain, idén is több ezren vettek részt. A négy érintett térség, az említett létesítmények szomszédságában működő összesen 36 önkormányzatot tömörítő négy társulás nagyban segíti az RHK Kft. lakossági tájékoztató tevékenységét. Az ő munkájuknak valamint a nyílt társadalmi párbeszédnek és a rendszeres tájékoztatásnak is köszönhető, hogy az e térségben élők között végzett közvélemény-kutatások pozitív eredményt hoztak: az itt élők között magas a tárolók üzemeltetésének és a kutatások folytatásának elfogadottsága, a helybeliek jól ismerik az RHK Kft. tevékenységét.

A fentiek a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból kerülnek finanszírozásra.

Az Alap forrását „a hulladékokat termelő fizet” elv alapján döntően a Paksi Atomerőmű Zrt. befizetései képezik. A befizetés mértékét a Kft. által évente készített ún. Közép és hosszú távú terv számításai alapozzák meg, amely figyelembe veszi a várható hulladékmennyiségek kezelésével, és a létesítmények leszerelésével járó költségeket. Az erőmű 2010-ben 23,1 Mrd Ft-ot fizet az alapba, amely jelenleg mintegy 150 Mrd Ft-ot halmozott fel.

Az országgyűlés költségvetése a 2010 évi feladatok ellátásához 18,7 Mrd Ft-ot hagyott jóvá, amely közel 2,5 Mrd Ft-tal több, mint a 2009.évi. Ennek az oka, hogy a 2010. év az erőmű üzemviteléhez elengedhetetlen a KKÁT 3 évente ciklikus megvalósításának első éve.

Töltse le a sajtóközleményt és a PowerPoint prezentációt!

Boda környékén már a kilencvenes években is folytak a kutatások egy nagy aktivitású hulladéktároló létesítésének lehetőségéről. A szakemberek az itt található kőzetet találták a legalkalmasabbnak a további vizsgálatokra, és éppen ezek a munkálatok teremtették meg a lakosság tájékoztatásának igényét. Ezt a feladatot az RHK Kft. és a térség településeit tömörítő NyMTIT közösen látja el, ebben a társadalmi és szakmai párbeszédben az immáron hatodik alkalommal megrendezett Tájol Napnak is fontos szerepe van.

A hagyományoknak megfelelően, Dr. Hegyháti József, az RHK Kft. ügyvezető igazgatója, és Kovács Győző, Boda polgármestere, az NyMTIT elnöke köszöntötte az ismeretterjesztő program vendégeit. Dr. Hegyháti József kiemelte, hogy továbbra is a nyílt társadalmi párbeszéd híve, és mindig örömmel látogat olyan helyre, ahol elfogadják, elismerik a társaság munkáját. Beszámolt arról is, hogy a Tolna megyei Bátaapátiban működő kis és közepes aktivitású tároló már közel egy éve fogadja a paksi hulladékot, és az ott szerzett tapasztalatokat is hasznosítani tudják majd a bodai projekt kapcsán. Ha a költségvetés is engedi, jövőre folytatják a kutatásokat a térségben, hogy információt gyűjtsenek egy földalatti kutatólaboratórium telephelyének kiválasztása céljából.

Kovács Győző, az NyMTIT elnöke fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a társulás ma már részese a nemzetközi vérkeringésnek, több külföldi szakmai fórumon képviseltetik magukat, és aktívan részt vesznek a GMF (Nukleáris Létesítmények Körüli Európai Önkormányzatok Társulása) tevékenységében. A környék településein tartott közvélemény-kutatás kiemelkedően jó eredményt hozott az NyMTIT elfogadottságáról, a térség lakossága egyértelműen a kutatások folytatásában bízik.

A rendezvényen érdekes előadások hangzottak el még az RHK Kft. új hulladék-elhelyezési programjáról, és a nagy aktivitású radioaktívhulladék-elhelyezés nemzetközi híreiről. Az idei díszvendég a cseh Lumir Nachmilner volt, aki a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) hulladékkezelési főosztályának főmunkatársaként első kézből adott tájékoztatást az európai országokban folyó, nagy aktivitású hulladékkezelési programok helyzetéről, valamint azok lakossági elfogadottságáról. A szakember a Tájoló Napot megelőzően Pakson járt, ahol egy regionális szemináriumon vett részt, melyen a közép-európai országok radioaktív hulladékaival foglalkozó ügynökségei, továbbá a paksi atomerőmű és az Országos Atomenergia Hivatal munkatársai tanácskoztak.

Bodán, a délelőtti ismeretterjesztő előadások után, bemutatták a Paksi Atomerőmű Zrt. tájékoztató kamionját, amely az atomerőmű bővítését megalapozó Lévai Projekt keretében, itt kezdte meg országjáró körútját. A Tájoló Napon a tudományos programok mellett, számos kulturális műsor várta a vendégeket, emellett a gyermekeknek szellemi vetélkedőt, a felnőtteknek pedig horgászversenyt is rendeztek. Az idei eseményen is több százan vettek részt, sokan érkeztek a környező falvakból is.

Először a technológiai épületbe mentek, ahol Faragó László igazgatótól egyebek mellett arról kaptak tájékoztatást, hogy már közel 1400 hordó kis és közepes aktivitású hulladékot szállítottak át Paksról. Ezt követően a föld alatti létesítményt tekintették meg, ahol a projektet bemutató plakátok mellett két kisfilm is hozzájárult a Bátaapátiban zajló munkálatok megismeréséhez. A látogatócsoport elégedetten távozott, és többen is annak adtak hangot, hogy az esemény csak növelte biztonságérzetüket.

Molnár Ferenc mérnök-tanár a Petrik Lajos Szakközépiskola diákjaival érkezett, őt faggattuk a benyomásairól. Nem volt egyedül azzal a véleményével, hogy az ilyen tájékoztató programok sokat segíthetnek az atomenergiát övező félelem eloszlatásában.

“Kémikus-szakmérnök képesítéssel a környezeti sugárzásokat oktatom a szakközépiskola leendő környezetvédelmi technikusainak. A diákok hívták föl a figyelmemet erre az eseményre, és jó néhányan el is jöttek. Biztos vagyok benne, hogy a jövő szakembereinek is fontosak az ilyen tapasztalatok, információk. Ez a program, és elsősorban az RHK Kft. kiállítása, nekem is sok újdonságot jelentett: ilyen részletességgel, ahogy itt láthattam, nem ismertem a Bátaapátiban létesült radioaktívhulladék-tárolót.

Ez egyébként, úgy gondolom, újabb muníciót adott számomra, hogy az óráimon fölmerülő hulladék-elhelyezéssel kapcsolatos aggályokat eloszlathassam. Meggyőződésem, hogy egy szakmai kirándulás az NRHT-ba még inkább meggyőzné a kétkedőket. Éppígy fontos lesz majd számukra egy nyugat-mecseki kirándulás, ahol a bodai agyagkő-formáció, a leendő nagy aktivitású tároló helyszíne adhat válaszokat az aggályaikra. Hiszen azt ők is tudják, hogy az atomenergia még jó ideig nélkülözhetetlen része lesz a magyar energia-ellátásnak.”

2009. szeptember 1-én Bátaapátiba, a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóba látogatott Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Dr. Oláh Lajos, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium államtitkára. A vendégeket dr. Hegyháti József, társaságunk ügyvezető igazgatója fogadta (képünkön).

Dr. Hegyháti József délelőtt röviden ismertette a hazai hulladék elhelyezési programokat, majd részletesebben szólt az erőművi eredetű kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésének helyzetéről. Ezt követően a Mecsekérc Zrt. vezetői számoltak be társaságuk főbb tevékenységeiről, terveiről. A szakmai tanácskozást dr. Rónaky József, az OAH főigazgatójának összefoglalója zárta. Végül a delegáció megtekintette a technológiai épületet, valamint ellátogattak a lejtősaknákba.

A mérések és az egyéb ellenőrzések után felvették a jegyzőkönyvet, és megállapították, hogy ez alkalommal is minden az előírásoknak megfelelően történt, és mindent rendben találtak. Legközelebb szeptemberben látogat az NRHT-ba a lakossági ellenőrök egy újabb csoportja, hogy saját szemével győződjön meg a kis és közepes aktivitású hulladékok ideszállításának, valamint tárolásának biztonságáról.

A tároló a tervek szerint 2023-ban léphet üzembe, és ezzel a világ első végleges kiégett üzemanyag-tárolója lehet. Az SKB két évtizednyi kutatás után döntött a forsmarki atomerőmű közelében, Stockholmtól 100 km-re fekvő telephely mellett. A svéd atomerőművek összes kiégett üzemanyagát a végleges tárolóban fogják elhelyezni, 500 méter mélyen a kristályos alapba vájva.

Az SKB szerint a forsmarki telephely kőzete a tároló szintjében száraz, és kevéssé repedezett, ezek pedig a vállalat szerint fontos paraméterek a hosszú távú biztonság szempontjából. A felszíni létesítményeket egy már létező ipari park területén építik majd fel, és ez is csökkenti fogja a környezetre gyakorolt hatást. (forrás: SKB)

Tekintse meg a forsmarki végleges tároló tervét!

Ezúttal Véménd települése adott otthont az immár kilencedik alkalommal megrendezett TETT-re Kész Napnak. A Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás (TETT) évenként megrendezett eseményén, idén is a radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezése volt a tudományos ismeretterjesztő előadások főtémája. Emellett kötetlen beszélgetésekre és gyerekvetélkedőkre is sor került. A hét települést tömörítő társulás célja ezzel a nappal is az volt, hogy a Bátaapátiban található Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) működését és feladatait megismertesse a környezetében élőkkel, oly módon hogy a helyiek is érezzék, milyen fontos dolog volt ennek a létesítménynek a megvalósítása.

A hét települést tömörítő társulás célja ezzel a nappal is az volt, hogy a Bátaapátiban található Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) működését és feladatait megismertesse a környezetében élőkkel, oly módon hogy a helyiek is érezzék, milyen fontos dolog volt ennek a létesítménynek a megvalósítása.

A véméndi eseményen köszöntőt mondott Dr. Hegyháti József, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft. ügyvezető igazgatója, aki kiemelte, hogy továbbra is a nyílt társadalmi párbeszéd híve, és mindig örömmel látogat olyan helyre, ahol elfogadják, elismerik a társaság munkáját.

Ezt követően Faragó László, az NRHT igazgatója beszámolt a tároló földalatti létesítményeire vonatkozó beruházási tevékenység állásáról és a létesítménnyel kapcsolatos további tervekről, de kitért a már működő felszíni telephely üzemeltetési tevékenységére is. Dr. Ormai Péter, a társaság főmérnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy már kilencszáz hordó kis és közepes aktivitású hulladékot szállítottak Paksról Bátaapátiba. Ezek, és a továbbiakban ideszállított hordók a jövő év végén kerülhetnek végső helyükre, a föld alá, de már most is világszínvonalú technikával, a lehető legbiztonságosabb módon tárolják a hulladékot.

Szabó Attila, az RHK Kft. pr-főmunkatársa a térségben az év elején lezajlott közvélemény-kutatás kedvező eredményeiről számolhatott be, hiszen a kétévente megtartott felmérésből kiderült, hogy a környék lakosságán belül nagy az NRHT ismertsége, működésének elfogadottsága. Ezt csak megerősítette Kardos Zsuzsanna beszámolója, aki a Lakossági Ellenőrző Csoport vezetőjeként beszélt. Az általa vezetett csoport olyan helyi lakosokból áll, akik megfelelő továbbképzés után, a létesítmény működését kísérik figyelemmel.

A TETT-re Kész Nap hasznos előadásai mellett mindenkinek lehetősége volt elbeszélgetnie az előadókkal, az RHK Kft. munkatársaival, és a TETT tisztségviselőivel. Ezenkívül a hagyományos gyerekvetélkedőnek is helyet adott a település, így teremtve egy jó hangulatú ismeretterjesztő napot.

A főként egyetemi oktatókból és diákokból álló több száz fős közönség a nukleáris energetika jó néhány kérdéskörével megismerkedhetett. Az előadások sorát dr. Koblinger László, az OAH főigazgató-helyettese nyitotta, aki „Sugárzó környezetünk” címmel a természetes radioaktivitásról beszélt, majd dr. Lux Iván, az OAH főigazgató-helyettese az atomerőművek biztonságos működését szavatoló hivatal tevékenységét mutatta be. Az atomenergia 21. században betöltött szerepéről dr. Czifrus Szabolcs, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének munkatársa tartott érdekes előadást.

A szünet után dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója „Atomsorompó a nukleáris terrorizmusnak is!” címmel a lehetséges nukleáris terrorizmus kivédésének egyezményes, illetve gyakorlati lehetőségeiről szólt.

Ezután dr. Hegyháti József, az RHK Kft. ügyvezető igazgatója beszélt a nagyaktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésének problematikájáról. Előadásának egyik leghangsúlyosabb kijelentése az volt, hogy az évente keletkező hulladék mennyiségéhez képest elenyészően kevés a radioaktív hulladék – viszont ennek “minden grammját” nyilvántartják. dr. Hegyháti József hangsúlyozta: a kis-, és közepes aktivitású radioaktív hulladékok biztonságos tárolása megoldott és bevett gyakorlat már Magyarországon is, ám a nagy aktivitású, illetve hosszú élettartamú hulladékok végleges elhelyezése világszerte megoldásra vár – a hallgatóság meg is ismerhette az RHK Kft. erre vonatkozó koncepciótervét, a többrétegű védelem, a mélyen a felszín alatti tárolás biztonságosságát. Mindezt az ügyvezető igazgató természeti analógiákkal világította meg.

A konferencia záró előadását Dr. Berta Miklós, a vendéglátó egyetem adjunktusa tartotta „Fúziós energiatermelés” címmel. A hallgatóság rövid összefoglalót kapott a nukleáris energiatermelés alapjairól, az atommagok energiájáról és megismerhette a fúziós energiatermelés ötletét, összehasonlításban a nap fúziós folyamatával.

A konferencia egyik fő gondolata a sokat hangsúlyozott biztonság kérdése volt, a másik pedig, hogy a jövő energiájához sok-sok jól képzett fizikusra, mérnökre lesz majd szükség hosszú évtizedekig.

A rendezvény kísérőprogramjaként az érdeklődők részt vehettek a Fiatalok a Nukleáris Energiáért szervezet műszeres bemutatóján, illetve megtekinthették az RHK Kft. kiállítását a radioaktív hulladékok kezeléséről.