A látogatók rendkívüli módon érdeklődtek a tároló létesítésének folyamatáról, a helyszín kiválasztásától a hordók ideszállításáig. Elmondásuk szerint nagyon hasznos tapasztalatokra tettek szert itt, és otthoni szakembereiknek is javasolni fogják a magyarországi hulladéktároló megtekintését. A bátaapáti látogatás után Paksra utazott a mintegy harmincfős csoport, ahol Kovács Pál klíma- és energiaügyi államtitkár fogadta őket az atomerőműben.

A csoport ezt követően gyalogosan közelítette meg a 250 méter mélyen a felszín alatt elhelyezkedő tárolókamrát, ahol további kérdéseikre is válaszokat kaptak. A mintegy húsz Tolna megyei szakember közül volt, aki már többször is járt a létesítményben, és egybehangzó vélemény volt, hogy az NRHT igen magas színvonalat képvisel, mind építészetileg, mind pedig technikailag.

A mélygeológiai elhelyezés megvalósítása céljából a kutatásban, fejlesztésben és a demonstrációban most elindított, nagyléptékű európai és nemzetközi együttműködés – az IGD-TP kezdeményezésen alapul, amely egy 2009-ben létrehozott célorientált műszaki-tudományos program.

Az IGD-TP (Implementing Geological Disposal of Radioactive Waste Technology Platform – a radioaktív hulladékok geológiai elhelyezését megvalósító műszaki-tudományos program) a nagyaktivitású és más hosszú-élettartamú radioaktív hulladékok mélygeológiai tárolóban történő végleges elhelyezésének kutatási, demonstrációs és fejlesztési tevékenységeit magában foglaló műszaki-tudományos program. Az IGD-TP tevékenységéhez napjainkig több mint 80 szervezet csatlakozott egész Európából, amelyek közt találhatóak hulladék-kezelő társszervezetek, kormányzati intézmények, ipari szervezetek, egyetemek és kutatóintézetek is. Az IGD-TP munkájának alapját az a közös jövőkép képezi, hogy “2025-re az első, nagyaktivitású és a hosszú élettartamú hulladékokat befogadó mélygeológiai tárolók biztonságosan fognak működni Európában”.A geológiai elhelyezést napjainkban biztonságos, megvalósítható és fenntartható megoldásnak tartják a nagyaktivitású és más hosszú élettartamú radioaktív hulladékok hosszú távú kezelésére.

A tevékenységének utolsó két évében az IGD-TP közzé tette a közös Jövőkép jelentést, a Stratégiai Kutatási Teendők Jegyzékét, és nyilvános vitára bocsátotta a Munkaprogramját. A Stratégiai Kutatási Teendők Jegyzéke összefoglalja a geológiai elhelyezés megvalósításához szükséges, közösen kivitelezhető legfontosabb kutatási, fejlesztési és demonstrációs (KF&D) tevékenységeket. A Munkaprogram kihangsúlyozza az IGD-TP közösen kivitelezendő tevékenységeit, ideértve az együttműködésben megvalósuló projekteket és azok 2011-2016 közti időütemezését. A Munkaprogram nyilvános vitája 2012. február 13-án zárult le. A vitaanyag letölthető a www.igdtp.eu weboldalról.

A Stratégiai Kutatási Teendők Jegyzékében foglaltak megvalósításának első lépéseként 2011 novemberében Helsinkiben, Finnországban, megszervezték az IGD-TP második nyilvános Vitafórumát. Napjainkig az IGD-TP számos szakmai projektet kezdeményezett, amelyek többségét az Európai Atomenergia Közösség Hetedik Keretprogramja anyagilag is támogatja (FP7/2007-2011).

Az IGD-TP 2009 novemberében alakult meg azzal a céllal, hogy feltárja és megvalósítsa a nagyaktivitású és más hosszú élettartamú radioaktív hulladékok mélygeológiai tárolóban való elhelyezéséhez még elvégzendő KF&D feladatokat. A munka a biztonságra és a tárolók létrehozásához szükséges technológiák alkalmazhatóságának a bemutatására, illetve a radioaktív hulladékok elhelyezésével és biztonságos kezelésével kapcsolatos közös európai szemléletmód kialakítására fókuszál. Az IGD-TP 2025-ös jövőképe az, hogy “2025-re az első, nagyaktivitású és a hosszú élettartamú hulladékokat befogadó mélygeológiai tárolók biztonságosan fognak működni Európában”. Az IGD-TP elősegíti az együttműködést és a technológia-átadást is, mivel mindkettő előnyösen hat a KF&D tevékenységek eredményességének és költség-hatékonyságának a növelésére. Az IGD-TP-t, a Titkárságát és annak dokumentációs tevékenységét két éven át (2010-2011) az Európai Atomenergia Közösség Hetedik Keretprogramja (FP7/2007-2011) finanszírozta a SecIGD project keretén belül, a 249396-os számú támogatási szerződés alapján.